Milyen betegségeket terjeszthetnek a macskák?

A HUN-REN ÖK tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara egy új-kaledóniai és egy brit kutatóval közösen, a lakosság által gyűjtött adatok felhasználásával (Citizen Science- módszer) elsőként vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, valamint a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását — áll a kutatóközpont közleményében. 

A kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák az embert fertőzni képes (zoonotikus) kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is. Az eredményeket bemutató tanulmány a Mammal Review tudományos folyóiratban jelent meg. 

Mint azt a kutatók kifejtik, a háziállatok, leginkább a vadon élő állatokkal és az emberekkel való szoros, közvetlen és közvetett kapcsolataik miatt alkalmasak arra, hogy zoonotikus fertőzések közvetítőiként működjenek. A házi macskák jelentős ragadozói a kis testű vadállatoknak, például rágcsálóknak, denevéreknek és madaraknak, amelyek fertőzéshordozók lehetnek, ennek ellenére egyre több az arra utaló bizonyíték, hogy az emberre is veszélyes betegségek megjelenésében játszott szerepük nem eléggé ismert. 

A tanulmányban a kutatók elsőként vizsgálták a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, valamint a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását. Munkájuk során az iNaturalist nevű Citizen Science-platform adatait használták fel. A Citizen Science- módszer azt jelenti, hogy a lakosság egy online rendszerbe, különböző témákban feltöltheti egyéni megfigyeléseit képes vagy videós formában, vagy különböző mintákat küldhet be, esetleg kérdőíveket tölthet ki. A kutatók ezeket az adatokat számos tudományágban, többek közt az ökológiában, a konzervációbiológiában, az invázióbiológiában vagy a köz- és állategészségügyi kutatásokban tudják hasznosítani. 

A tanulmány szerint világszerte elterjedt és megfigyelhető, hogy a házi macskák denevéreket zsákmányolnak, de Európában és Észak-Amerikában – feltehetően a lakossági megfigyeléseket gyűjtő platformok népszerűsége miatt – gyakrabban jelentik ezeket. Számos megfigyelés védett és veszélyeztetett denevérfajokra vonatkozik, amely feltételezhetően természetvédelmi problémára utal, leginkább olyan területeken, ahol jelentős a védett fajok száma. Ilyen Magyarország is, ahol mindegyik denevérfaj természetvédelemi oltalom alatt áll. A macskák által zsákmányolt különböző denevérfajok embert fertőzni képes betegségek ismert gazdái is lehetnek, erre példa az afrikai szelindekdenevér-faj, a Mopspumilus, amely a nemrégiben leírt bombali Ebola-vírus gazdája. Európában, beleértve Magyarországot is, jelentős lehet a denevérek macskák általi elejtése, amely akár a veszettség terjedéséhez is hozzájárulhat. 

A tanulmány rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák az embert fertőzni képes kórokozók potenciális forrásai, és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is, kritikus szerepüket mégis gyakran alábecsülik. A kutatók kiemelik, hogy a házi macskák jelentős köz- és állategészségügyi veszélyforrást jelenthetnek bizonyos körülmények között. Hangsúlyozzák, hogy a legjobban úgy lehet védekezni a kórokozók ellen, ha a macskákat a gazdáik nem engedik ki a szabadba, ugyanis ezzel kiküszöbölhető a vadon élő állatokkal való találkozásuk. Továbbá javasolják, hogy ha a háziállatokon betegségre utaló jelek mutatkoznak, azonnal forduljanak a gazdák állatorvoshoz. 

A tanulmány végén a kutatók részletes útmutatóval szolgálnak a lakossági adatszolgáltatás lehetőségeinek fejlesztéséről annak érdekében, hogy adataik később felhasználhatók legyenek az állat- és közegészségügyi kutatásokra fókuszáló tudományos projektekben.