Miért éppen ma ünnepeljük a nőnapot?

Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején valósult meg az az ötlet, hogy az év egy napja legyen jelképesen a nőké. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a választójog elnyerésére, a foglalkoztatásban és a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére. Az első nemzeti nőnapot az Egyesült Államokban tartották meg 1909 februárjának utolsó vasárnapján. Az 1910-ben Koppenhágában megrendezett II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy világszerte tartsanak évente nőnapot.

A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban, a tüntetéseken - amelyeken sok férfi is részt vett - a nők választójogának megszerzését követelték. (A nők Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től szavazhattak, a francia és az olasz nők azonban csak a második világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, a liechtensteiniek pedig csupán 1984-től élhettek e joggal.)

Magyarországon 1914 óta ünneplik

Az időpont 1913-ban került március 8-ára a New York-i textilmunkásnők 1857. évi sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett, 129 munkásnő életét követelő tűzvésznek - az emlékére. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a nőnapot.

Az 1980-as évektől ezen a napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel a figyelmet a nők társadalomban játszott meghatározó szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára és védtelenségére is: arra, hogy a jogegyenlőség továbbra sem jelent esélyegyenlőséget.

Törvény van, egyenlő bérezés nincs

Az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesebb többet keresnek. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést, ezért 2009 márciusában az Európai Bizottság kampányt indított a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért. Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8-11 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, mint a férfiak, ami a gyermekek számával egyre nő: egy kétgyerekes nő már 25 százalékkal keres kevesebbet, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi. A világ számos pontján még kedvezőtlenebb a helyzet.

NEMEK KÖZÖTTI BÉRSZAKADÉK: MAGYARORSZÁG ÁLL A LEGROSSZABBUL

Ezen a napon sok helyütt a nők elleni erőszakkal szemben is felemelik szavukat a civil szervezetek, mert szerintük a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellőképpen, e cselekmények elkövetői jórészt továbbra is büntetlenül maradnak. Egy felmérés szerint az Európai Unióban élő nők 33 százaléka szenvedett el fizikai vagy szexuális erőszakot tizenöt éves kora óta. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet azt követeli, hogy állítsanak fel egységes és erős női ENSZ-ügynökséget, amely biztosítaná, hogy a nők a világ minden részén a gyakorlatban is élvezhessék jogaikat.