Mi tudható a szlovákiai magyar egyetemistákról?

A Társulás a társadalomtudományok iránt érdeklődő fiatalok számára lehetőséget szeretne teremteni kutatási projektekben való részvételre, ennek egyik első eredménye az az ifjúságszociológiai műhely létrehozása, melynek keretében az érdeklődő egyetemistákat bevezette a körükben végzett kérdőíves felmérés módszertani ismereteibe, és megvalósult ez a kutatás.

Általános szocio-demográfiai jellemzők

 A kutatás során 530 fiatalt sikerült megszólítani, akiknek többsége Szlovákiában tanul (82%). A szlovákiai magyar egyetemisták Szlovákián kívül elsősorban Magyarországon és Csehországban tanulnak. A kitöltők körében is ez a sorrend alakult ki, 12%-uk Magyarországon, főként Budapesten és Győrben, 5%-uk csehországi egyetemeken (Prága, Brünn) hallgató.

Az adatközlők fele kizárólag magyar nyelven folytatja tanulmányait, 28% szlovák nyelven és 4% cseh nyelven. A középiskola oktatási nyelve ettől eltér 7%-uk végezte szlovákul, 90% pedig magyar nyelven.

A válaszadók körében domináltak a nők, a kitöltők 64%-a volt nő és 36%-a férfi. Az arány nem meglepő, két okból sem, egyrészt a felsőoktatásban többségben vannak a nők, másrészt a kérdőíves felmérésekben szívesebben vesznek részt a nők mint a férfiak. A kitöltők átlag életkora 24 év volt.

A kutatásban hangsúlyt kapott a hallgatók vallási élete, 77%-uk mondta magáról, hogy valamelyik felekezethez tartozik, közülük a legtöbben 68% római katolikusnak, 28% reformátusnak vallja magát, a többiek egyéb felekezetbe tartoznak. A felekezethez tartozás nem jelenti az egyház tanítása szerinti vallásosságot, 59%-uk a maga módján tartja magát vallásosnak, minden ötödik adatközlő viszont az egyház tanítása szerint vallásos. A római katolikus és a református vállasgyakorlás színhelye a templom, ahová a hallgatók 16%-a jár heti rendszerességgel.

A szlovákiai magyar lakosság többsége falun él, az egyetemisták 61,9%-a is falut jelölt meg állandó lakhelyként. A felmérés időszakában vélhetően a járvány miatt szintén falut jelöltek meg többségben (53%) tartózkodási helyként, abból kifolyólag, hogy kényszerből el kellett hagyniuk az egyetemi kollégiumot, és valószínűsíthetően az állandó lakhelyükre költöztek vissza.
Nemzetiség alapján a válaszadók 13%-a szlováknak vallotta magát, 86%-a magyarnak, ez az arány a szülők nemzetiségével is megegyezik mind az anyák mind az apák tekintetében. A párkapcsolatban élők esetén a partnerek 16%-a szlovák nemzetiségű.
A közösséghez tartozás érzésének vizsgálata oly módon történt, hogy 3 előre megadott közösség kategóriába sorolhatta magát a hallgató: felvidéki magyar, szlovákiai magyar vagy csak egyszerűen magyar. Kizárólag magyarként 9% illette magát, 41%-uk szlovákiai magyar, a legtöbben pedig felvidéki magyar közösséghez tartozónak érzik magukat.

Továbbtanulási motivációk

A felsőoktatási tanulmányok folytatásának motiváló tényezői között alább látható, hogy a hallgatókra befolyással van az oktatás nyelve is, azonban elsődlegesen az önmegvalósítás, a saját érdeklődés van rájuk hatással. 

Azon túl, hogy elsősorban saját érdeklődési körüknek megfelelően választanak oktatási intézményt feltételezhető, hogy bizonyos személyek is befolyásolja őket.  A legnagyobb hatást az anyák gyakorolják ezen a téren a hallgatókra, majd sorrendben a barátok, az egykori tanárok és az apák következnek.

A szülők iskolai végzettségét tekintve az egyetemisták körében az anyák magasabb iskolai végzettséggel bírnak, felsőfokú diplomával rendelkezik az anyák 28 %-a, az apák 24%. Az érettségivel végződő középiskolát fejezett az anyák 49%-a, az apák 42%-a. Összességében az egyetemisták háromnegyede lesz elsőgenerációs diplomás, akinek egyik szülője sem szerzett korábban egyetemi diplomát. A határon túli magyar kisebbséget célzó kutatásoknál az államnyelv ismeretének szintje és színtere központi kérdés. Az egyetemisták körében, akiknek mindegy fele magyar nyelven tanul a szlovák nyelvtudás szintje saját bevallásuk szerint középszintű (5 fokú skálán 3,3), leginkább az angol nyelvismeretük szintjéhez (3,1) közelít. Az angol nyelvhasználat színtereire nem terjedt ki a kérdőív, azonban az alábbi táblázatban is látható, hogy a zenehallgatáskor és a közösségi média használatakor dominál az idegen nyelv aktív vagy passzív használata. A magyar nyelv kizárólagos használatára a családban (87%) és a hitvalláskor (88%) van lehetőség. A hivatali ügyintézésnél (43%), az orvosnál (44%) és bevásárláskor (54%) gyakoribb a magyar és a szlovák nyelv együttes használata. (1. táblázat)

A válaszadó egyetemisták körében sem érvényesül az a korább tendencia, miszerint munkát csak a tanulmányok befejezését követően vállal,  az egyetemisták több mint meg fele (51%) az egyetemi tanulmányai alatt valamilyen formában már dolgozik,  közülük 22% teljes állásban, 66% részmunkaidőben. A szülői támogatás (134 euró átlagosan), a dolgozók esetén az önálló kereset és 32%-uk esetén az ösztöndíj az egyetemisták számára átlagosan 387 eurónyi havi bevételt jelent. Ezzel az anyagi helyzettel a többség (56%) elégedett, vagyis beosztással jól kijön. 

Közéleti érdeklődés

A közélet iránti érdeklődés egyik mércéje lehet a napi online sajtó követése,  a szlovákiai magyar hírportálokkal kapcsolatos olvasási szokásaikról kiderül, hogy az egyetlen papír alapon is megjelenő szlovákiai magyar napilap az Új Szó online változata bír a legnagyobb olvasottsággal köreikben, melyet a parameter.sk és felvidek.ma követ.

A kérdőívben konkrét főként ifjúsági civil szervezetekkel való kapcsolati szintek felmérésére is sor került.  A legismertebb szervezet nem ifjúsági szervezet, az 1949-ben alakult Csemadok, mely máig a máig legnagyobb kulturális szervezet, majd a Rákóczi Szövetség és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség következik. A Rákóczi Szövetség nem kifejezetten szlovákiai szervezet, magyarországi székhelyű, azonban programjai a határon túli területekre összpontosítanak, korábban kifejezetten a felvidéki magyarokat célozta meg, méltán lehet így ismert az egyetemisták körében. A felmérés lebonyolításában az Impulzus Társulás segítségére volt a Diákhálózat, a kifejezetten egyetemistákat megszólító ernyőszervezetben nem véletlen a legnagyobb fokú aktivitás, a hallgatók 11,3%-ra jellemző.

Nyári táborok

A szlovákiai magyar egyetemisták körében nagy múltra tekint vissza a nyári táborok szervezése, ahol az idő egy részében a szórakozás játszik szerepet, azonban nyári egyetemi jellegükben terepet adnak közéleti témák megvitatására. A válaszadók 42%-a részt vesz valamilyen nyári  egyetemen/ifjúsági táborban, közülük 12% a két legnagyobb szlovákiai magyar nyári táborban/szabadegyetemen, Gombaszögön és Martoson is jelen van, minden negyedik hallgató azonban csak más nyári rendezvényeket látogat. A jelentős múlttal rendelkező Gombaszögi Nyári Tábor szervezői között a szlovákiai magyar egyetemisták diákszervezetei jelentős szerepet játszanak, nem meglepő, hogy a nyári tábor látogatok 58%-a Gombaszögre jár, 29%-a pedig a 2013 óta megrendezett Martosi Szabadegyetemre.

Jövőtervek

Jövedelemszerzés célú migráció az egyetemisták 27%-ának a tervei között szerepel, döntő többségük (73%) azonban Szlovákiában szeretne munkát vállalni. A külföldi munkavállalási tervek hátterében az alacsony bérezés áll, az azzal elégedetlenek átlagosan 1715 euró havi jövedelemért Szlovákiában is dolgoznának. 2019-ben Szlovákiában az MA diplomások átlagbére bruttó 1694 euró volt, melynek nettó értéke a kivándorolni szándékozók megjelölt fizetési igényétől távol áll. Az egyetemisták negyedének jövőtervei között szerepel tanulmányainak folytatása, doktori képzés formájában, főként Szlovákiában és Magyarországon.

Morvai Tünde