Mi lett volna, ha…

Ukrónia: a kifejezést Charles Renouvier filozófus találta ki 1876-ban és a Larousse lexikon egy régi kiadása így határozza meg: a történelemre alkalmazott utópia. A történelem logikai átalakítása olyanra, amilyen lehetett volna, ha…

Az ukrónia és annak minden formája című könyvében Eric B. Henriet megállapítja, hogy a legrégibb ukrónia Titus Livius Róma története című klasszikus műve, amelyben a szerző felteszi a kérdést: mi lett volna a római birodalom sorsa, ha háborúba ment volna Nagy Sándor ellen?

Az ukrónia működéséhez vagy jeles személyiség, vagy valami nagy horderejű esemény szükséges, olyasmi, amelynek a képzeletbeli megváltoztatása az emberiség fejlődését, történetét változtatná meg. Lehet a dinoszauruszok kipusztulása, a kereszténység elterjedése, Amerika felfedezése, a francia forradalom, a két világháború, Napóleon, Hitler.

A XX. század közepéig az ukronisták főleg történészek, filozófusok voltak. Később azonban a műfaj vonzani kezdte a sci-fi írókat és a szórakoztató irodalom művelőit. Van, aki a spanyol armada történetét írja át, van, aki Pilátust Jézus megmentőjeként szerepelteti. A mai ukronisták kedvenc témája, mint a Le Figaro által közölt részletekből kiderül, a II. világháború. Az egyik változatban japánok és németek megnyerik a háborút, és felosztják maguk között Amerikát. A nyugati részt a japánok, a keletit a németek kapják. Egy angol író elképzeli, hogy a náci gauleiterek győzelmük után Európát vadászterületté nyilvánítják, ahol emberekre, főleg nőkre vadásznak.

A másik nagy téma Hitler. Az írók fele egyszerűen és radikálisan likvidálja. Van, aki a keleti fronton öli meg, van, aki az 1944 júliusi merényletben. Mások jobb sorsot találnak ki neki: például amerikai állampolgár lesz, aki miután a festészetben nem jeleskedik, írásra adja a fejét és híres lesz. Kétségkívül kiemelkedik közülük Eric-Emmanuel Schmitt könyve, a Másik rész. Ő is Hitlerről ír, de nem egyszerűen egy elképzelt változatot, hanem párhuzamos életrajzot. A diktátor igazi életútja mellett leírja, hogyan alakult volna a sorsa és vele a világé, ha 1908-ban felvették volna a bécsi szépművészeti akadémiára. “A játék célja - mondta -megmutatni, hogy senki sem születik szörnyetegnek, hanem a körülmények változtatják azzá. Hitlernek volt egy szép álma: festő akart lenni. Az első kudarcig elfogadható ember volt. A kirekesztés indította el nála az első reakciót. Az I. világháború idején úgy érezte, újra befogadta egy közösség és hirtelen a háború lett létezésének értelme.” Schmitt könyvében a Führer pozitív mása Don Juant játszik, élvezi az életet, a szürrealistákkal barátkozik, harmóniában él a világgal.