Mesterséges szemgolyó élő sejtekből

Japán tudósok elsőként hoztak létre élő sejtekből mesterséges szemgolyót: békaembriókból eltávolított sejteket ültettek ebihalakba. Az állati szervezet nem lökte ki az idegen szervet. Mesterséges szemgolyó kifejlesztésére már korábban is tettek kísérleteket. A mozdulatlan műszem helyett mechanikus szemimplantátumot fejlesztettek ki, mely híven követte az emberi szem mozgásait. Apró motor működött a mesterséges szemgolyóban, ez idézte elő a szem mozgását. A motor a szemgolyó üreges részében helyezkedett el egy tengelyen, melyen horizontálisan forgott a szem. Mozgását apró komputerchip vezérelte, amely az összes információt tárolta a szem természetes mozgásairól.

Egy következő eljárásnál elektródák érzékelték az agyból a szemnek küldött elektromos jeleket, amelyek továbbították azokat a mesterséges szemgolyónak. A mechanikus szemnek azonban inkább esztétikai jelentősége van, megkíméli az embereket attól, hogy állandóan azt kelljen magyarázniuk, miért mozdulatlan a szemük. A látást nem adták vissza ezek a szerkezetek.

Az ezredfordulón már bravúros látásjavító és -pótló műtéteket végeztek. Az első jelentős lépés a mesterséges retina beültetése volt. Az orvosok három apró bemetszést ejtettek a szemfehérjén. A metszéseken egy miniatűr vákuumos műszert használtak, amelylyel eltávolították a szem közepéből a kocsonyás anyagot, majd feltöltötték sóoldattal. Ezután hajszálpontos bemetszést ejtettek a retinán, melyen keresztül folyadékot fecskendeztek be, hogy megemeljék a retina egy részét a szem hátsó részén. ĺgy létrehoztak egy kis „zsebet” a látóhártya alatt, azon behelyezhették a mesterséges szilikonretinát, egy szilikon mikrochipet. A chip feladata, hogy helyettesítse a sérült fotoreceptorokat, amelyek a fényt elektromos impulzussá alakítják a retinában.

Most pedig itt a legfrissebb szenzáció. Makoto Asashima profeszszor elmondta: a békaembrióból eltávolított sejtet először speciális közegben áztatták, majd beültették egy ebihalba, melynek bal szemét előzőleg eltávolították. Egy hét múlva az így nyert új szemgolyó a látóidegekhez kapcsolódott, és az állat szervezete nem lökte ki a beültetett szemet. Az eljárás továbbfejleszthető, és alkalmazható lesz az emberi gyógyászatban is.

A közelmúltban az angol kutatók is sikeresek voltak, akik az emberi recehártyapigment hámsejtjeit ültették olyan patkányokba, amelyek genetikailag fogékonyak voltak a retinális degenerációra és látásvesztésre. Ez volt az első eset, hogy genetikailag előállított pigmenthámsejteket sikeresen ültettek egy másik élőlénybe. A patkányok képesek voltak navigálni, és válaszoltak a vizuális ingerekre. (o-o)