Megsorozzák a Marsot

Várhatóan júniusban három űrszondát indítanak az űrhatalmak a Mars felé. Feladatuk rendkívül öszszetett, sikerük esetén akár választ kaphatunk arra a kérdésre is: volt-e (van-e) élet a vörös bolygón? A Mars ma már kevésbé titokzatos, mint fél évszázada, de legalább annyi megválaszolatlan kérdést rejt, mint az űrszondás kutatások kezdete előtt: hogyan nézett ki évmilliárdokkal ezelőtt, volt-e élet rajta, hordoz-e életet napjainkban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbálnak választ találni európai és amerikai űrkutatók, akik összesen három űrszondát indítanak júniusban a Mars felé.

Az Egyesült Államok két járművel, felszínen működő kisautókkal kívánja tanulmányozni a Marsot. A Mars Exploration Rover-1 és Rover-2 a tervek szerint június 5-én és 25-én indul Delta-2 rakétával. Célpontjaik a Guszev-kráter és egy hematitban gazdag régió, a Meridiani-medence lesznek. Mindkét területet korábban valószínűleg tartósan víz öntötte el, így lehetőség nyílik egy egykori vízborította terület közvetlen tanulmányozására.

A két Rover legfontosabb feladata a talaj összetételének pontos megállapítása lesz, emellett természetesen a tájról állandóan felvételeket készít és továbbít a Föld felé. A Roverek az 1997-es misszió Sojourner (Jövevény) nevű kisautójánál nagyobbak és gyorsabbak. Amekkora utat a Sojourner egy hónap alatt tett meg, azt a MER-ek egy nap során képesek megtenni. A két Rover az 1997-es Mars Pathfinder űrszonda leszállásához hasonlóan ér felszínt, azaz óriási léggömböket fúj fel maga körül, hogy azok óvják a szondát a „földet” éréskor. A működéshez szükséges elektromos áramot a Roverek napelem segítségével állítják elő. A két amerikai az élet kutatása céljából közvetlen kísérletet nem végez, bár az életlehetőségeket mindenképpen kutatni fogja.

Várhatóan június 2-án Bajkonurból egy Szojuz-Fregat fedélzetén felemelkedik a Mars Express nevű európai űrszonda. Az Európai Űrügynökség első bolygókutató szondája rendkívül összetett feladatot kapott. Hat hónapos útját követő érkezésekor ugyanis egy kisebb kapszula válik le az anyaszondáról, ami a Mars felszínét veszi célba (eközben az anyaszonda bolygó körüli pályára áll). A Mars felszínére leszálló, Beagle-2 nevű egység fő feladata az élet utáni kutatás. Robotkarjával talajmintát vesz, s az abban végbemenő változásokat (anyagcsere-folyamatokra utaló nyomokat) figyeli meg. Mivel a Mars az idén különösen közel, mintegy 56 millió kilométerre közelíti meg a Földet, a három szonda az eddigieknél hamarabb, hat hónap alatt éri el a bolygót. 2004 elején szintén megérkezik és a tervek szerint Mars körüli pályára áll a Nozomi (Remény) nevű japán űrszonda, amit még 1998-ban indítottak el, s irányítási gondok miatt tért le eredetileg kijelölt pályájáról. (ĺgy utazása öt évig húzódott.) A Nozomi legfontosabb feladata a marsi mágneses tér mérése lesz. Már a bolygó körül teljesíti feladatát a Mars Global Surveyor és a 2001 Mars Odyssey amerikai szonda, így jövőre – először az űrkutatás történetében – hat űreszköz vizsgálja egyszerre a vörös bolygót.

A most indítandó Mars-szondák mérési eredményei különösen fontosak a kutatók számára. Napjainkban ugyanis igencsak átalakulóban van a Marsról alkotott képünk. Sokáig nagyon nehezen tudtuk megmagyarázni azon nagy folyóvölgyek kialakulását, amelyek szinte a semmiből tűnnek fel és a semmibe jutnak, azaz nem alkotnak vízgyűjtő rendszert, nem torkollnak tengerbe. A Mars Global Surveyor legújabb eredményei közé tartozik a marsi vízgyűjtő rendszerek felfedezése, amit a korábbi felvételek és mérések nem mutattak ki. ĺgy a Mars talán még jobban hasonlított valaha az ősi Földre, mint eddig gondoltuk. Hogy az új űrszondák mennyiben módosítják kialakult képünket, még nem tudjuk. Ám kétségkívül a programok megkoronázása lenne, ha a Beagle-2 leszállóegység fedélzeti laboratóriuma kimutatná a jelenlegi marsi életet.