Megmentik a medvéket

Táncoló medvéknek hívják őket, de táncuk kínszenvedések következménye. Az indiai medvék mutatványosok foglyaiként produkálják magukat néhány rúpiáért az őrjöngő turisták előtt, akik még le is fényképeztetik magukat a szerencsétlen állatokkal mindenekelőtt az agrai úton, amely a híres Tadzs Mahalhoz vezet.

A medvék sanyarú sorsára most egy olasz fotós természetvédő, Stefano Unterthiner hívta fel a figyelmet. „Az ajakos medvéket már bocs korukban fogságba ejtik, mert egy felnőtt medvét nem tudnának megszelídíteni. Anyjukat többnyire megölik és kalandárok falvaiba hurcolják őket, ahol a helyi törzsnek évszázados hagyományai vannak az utcai látványosságokban és az állatok kizsákmányolásokban. A kicsiknek, hogy ártalmatlanok legyenek, először kihúzzák a fogait, majd egy izzó vassal átfúrják a szájpadlásukat, ide vezetik be az orrlyukakon keresztül a kötelet, amely egész életüket végigkíséri. ĺgy egy apró mozdulattal szörnyű fájdalmat tudnak okozni az állatnak és könnyű őt nevetséges mozgásra kényszeríteni“ – meséli Unterthiner a La Repubblica című olasz napilapnak.

Bár az indiai parlament törvényt hozott a medvék vadászata, eladása és utcai mutatványokra kényszerítése ellen, a WSPA nemzetközi állatvédő szervezet szerint legalább ezer medvét használnak ki így illegálisan. Ugyanakkor az ajakos medve (Melursus Ursinus) kihalófélben lévő fajta. Indiában már csak 8 ezer példány él belőle, és a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet fel is vette a védett állatok közé. Helyzetük annál is inkább kritikus, mert természetes környezetük pusztítása is rontja túlélési esélyeiket.

Az indiai Wildlife SOS civilszervezet is próbálja megoldani a táncoló medvék helyzetét. A medvetáncoltatók, cserébe azért, hogy átadják nekik az állatokat, kapnak egy „rehabilitációs csomagot“, amelyből valamilyen vállalkozást be tudnak indítani. Több kalandár faluban ők vezették be a vizet, elemi iskolákat nyitottak és kisipari üzemeket hoztak létre, hogy munkát adjanak a nőknek.

A rabszolgaságtól megszabadított medvék számára pedig valóságos szanatóriumokat nyitottak. Az első, a 2002 decemberében elkészült Agra Bear egy hét hektáros erdős terület, ahol a medvék olyan terápiákat és étrendet kapnak, amelyekkel visszanyerik fizikai formájukat és életkedvüket. „Minden medvét mézzel, gyümölccsel és mogyoróval táplálunk, de megdöbbentő látni, hogy ezek az állatok fel sem ismerik azokat az eledeleket, amelyek normális körülmények között a kedvenceik“ – mondja Geeta Szestamani, a Wildlife SOS egyik alapítója. Ma már több mint 50 medvét kezelnek ezekben a rehabilitációs központokban, de egyelőre bizonytalan, hogy mikor tudnak visszatérni a természetbe, ha egyáltalán sikerül nekik. (mti)