„Megkeresztelt” honfoglaló

A brassói hegyen most még csak a tévéantenna éktelenkedikA mintegy 30 méter magas, fémötvözetből készülő szobor méreteiben versenyez majd a brassói hegyen éktelenkedő tévé-, illetve rádióantennákkal, mi több, speciális éjjeli megvilágításban vigyázza majd az utóbbi időben több műemlék-állítási ügybe is belebonyolódó várost.

A keresztállítás ötlete nem légből kapott inspiráció, tudta meg a Krónika Aranyosi Istvántól a Megyei Tanács Kulturális Bizottságának RMDSZ-es tagjától, Aranyosi szerint ugyanis a város elöljáróit már régóta foglalkoztatja a gondolat, hogy az impozáns hegy nyújtotta földrajzi lehetőségeket kulturális szempontból is érvényesíteni lehetne.

A tulajdonképpeni kezdeményezés ezúttal Aristotel Cancescu tanácselnök határozottságát dicséri, aki mellesleg január 19-én úgy nyilatkozott, hogy személyesen fogja felügyelni az idén nyáron elkezdődő és a jövő évben befejeződő keresztállítási munkálatokat. Előzetes becslések szerint ötmilliárd lejbe kerül majd a kör alakú, koronát szimbolizáló talapzat és a rá tervezett stilizált kereszt, mely Can-cescu szerint „a régi brassói vár maradványai mellett új jelképe lesz a hely történelmének”.

A brassóiakat viszont több okból kifolyólag is érzékenyen érintheti a már a múlt hét folyamán nyilvánosság elé tárt „keresztes hadjárat”. Elsősorban azért, mert az egyértelműen az etnikai együttélés keresztényi dimenzióját kihangsúlyozó kereszt esetleg frusztráltság-érzetet kelthet a Brassóban még jelen lévő zsidó hitközösségben. Másodsorban azért, mert a brassói magyarok köztudatában a Cenk a századelőn lerobbantott honfoglaló magyar harcos szobrának szellemiségét őrzi mindmáig.

Aranyosi István elmondta, szó sincs arról, hogy a kereszt az egykori műemlék helyére épülne, sőt elképzelhető, hogy a későbbiek folyamán a hegyoldalban megtalálható kövekből, az egykori szobor 24 méter magas talapzatát is rekonstruálják. A kulturális bizottság RMDSZ-es tagja úgy nyilatkozott, a város történelmi hangulata szempontjából is elfogadhatónak, üzenetében pedig támadhatatlannak tartja az ötletet.

Orosz József nyugalmazott mérnök, az Árpád-kornak emléket állító egykori szobor felkutatója és helyi szakértője nem taglalta a keresztállítás esetleges vonzatait. Lapunkat arról informálta, hogy az először 1913. szeptember 27-én este hat órakor, román katonák által felrobbantott műemlék maradványaira titkos információk alapján, a brassói Municípiumi Múzeum alagsorában ő maga talált rá. A köztudatban Árpád-szoborként élő, de valójában honfoglaló magyart ábrázoló, 10 méter átmérőjű kör alakú oszlopon álló alkotást különben Jankovics Gyula budapesti művész készítette a millenniumi megemlékezések alkalmából. Bár a szobor az 1913-as robbantást túlélte, ezt követően, ugyanazon évben, szilveszter éjjelén egy szélvihar következtében ledőlt, majd 1916-ban, biztos, ami biztos, még egy robbantást hajtottak végre rajta ugyancsak román katonák. A többszörös merénylet után a 3,5 méter magas szoborból mindössze a fej maradt meg, ezt jelen pillanatban az evangélikus egyház parókiaépületében őrzik, kaktuszok és más dísznövények társaságában. Orosz József szerint a robbantás után jó ideig katonai megfigyelő állásul szolgáló talapzatot a hatvanas években bontották le biztonsági okokból.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e az Árpád-harcos egykor életnagyságú szobrának restaurálását a szakértő Orosz úgy fogalmazott, ez nem merült fel, szerinte inkább a történelmi múlt tanújaként, mint változatlan ereklyét kellene megőrizni a maradványt.

Ugyanakkor, pályázati pénzből és Szente László jelenlegi városi RMDSZ-elnökkel karöltve, aki maga is részt vett a 60 kilónyi szobormaradvány múzeumpincéből való felcipelésében, az evangélikus templomudvar déli sarkában egy kétméteres talapzatra kívánnák visszaállítani a még ép fejet, melyet amúgy a Szente által tervezett védőburok óvná.

Ez esetben a szoborfej azzal a heggyel állhatna szemtől szembe, melyről néhány évtizeddel ezelőtt ledöntötték.