Megfejtették az 1918-as spanyolnátha-világjárvány titkát

A felfedezést a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat, az Egyesült Államok tudományos akadémiájának kiadványa keddi számában tette közzé. Az eredmény rámutat olyan génmutációkra, amelyek a közönséges influenzavírust világméretű járványt okozó, veszélyes kórokozóvá alakíthatják át. A japán állami támogatással dolgozó kutatók az 1918-as influenza vírustörzs mintáiból szerzett géndarabokat illesztettek a mostani szezonális influenza vírusaiba, hogy megtalálják a felelőssé tehető géneket. Úgy vélik, tanulmányuk közelebb visz az új típusú influenza elleni szerek kifejlesztéséhez is.

"A hagyományos influenzavírus főként a felsőbb légutakban szaporodik: a szájban, orrban és a torokban. Az 1918-as vírus a felső légutakban is, de a tüdőben is sokszorozódik, ezáltal elsődleges tüdőgyulladást okoz áldozatai közt" - magyarázta Kavaoka Josihiro, a Wisconsin-Madison Egyetem virológusa, a tanulmány társszerzője.

Kavaoka amerikai-japán kutatócsoportja szerint az 1918-as spanyolnátha-pandémia az emberiség történetének legpusztítóbb járványkitörése volt, világszerte mintegy 50 millió halálos áldozattal.

A kutatók a spanyolnátha három áldozatának patológusok által megőrzött tüdőszöveteiből nyerték ki a genetikai mintákat. A vizsgálatok során az 1918-as vírus egyes génjeit gondosan, egyenként illesztették be modern influenzavírusokba, majd kísérleti egereken és vadászgörényeken ellenőrizték fertőzőképességüket. Így találtak rá a három génből álló együttesre, amely lehetővé tette, hogy a vírus megéljen és szaporodjon mélyen a tüdő sejtjeiben is. A géncsoport elősegítette az úgynevezett RNS-polimeráz képződését, amely a vírusmásolat készítéséhez szükséges fehérje. (MTI)