Még mindig két külön világ a cseh–német határ két oldala

Nem egészen egy évvel Csehország várható európai uniós csatlakozása előtt, s 14 évvel a rendszerváltás után a cseh–német határ két oldala továbbra is két külön világ, s hatalmasak a különbségek. Mégpedig úgy a régiók fejlettsége, mint a bérek és az árak területén is.

Jól példázza ezt a nyugat-csehországi Domažlice, illetve a bajor oldalon lévő Furth im Wald történelmi kisvárosok és környékének öszszehasonlítása. A két város földrajzi helyzete, gazdasági struktúrája nagyjából hasonló, s a lakosság számában is alig van eltérés. És mégis...

Míg a történelmi hangulatú, 11 ezer lakosú Domažlicében a jelenlegi átlagbér mintegy 600 euró, addig az alig húsz kilométerre nyugatra lévő tízezres Furt am Waldban ugyanazért a munkáért átlagosan négyszer annyit kap a munkavállaló.

„Csehországban ma az egyórás munka költsége átlagban négy euró, nálunk 26 euró” – mondta a két régiót meglátogató újságíróknak Reinhold Macho, Furt im Wald kereszténydemokrata polgármestere. Szerinte Csehország uniós csatlakozásával a két régió közti különbségek gyorsan csökkenni fognak. A regensburgi kereskedelmi és ipari kamara számításai szerint a régiók közti leglényegesebb különbségek mintegy nyolc év alatt eltűnnek. Prágai számítások szerint viszont Csehország csak mintegy 35 év múlva éri el a mai Németország színvonalát.

„Az alapvető különbségek eltűnése persze nem azt jelenti, hogy a cseh fizetések ilyen rövid idő alatt utolérik a német béreket, hanem azt, hogy eltűnnek a strukturális eltérések, s például már nem lesz érdemes Németországból a határ másik oldalára átvinni a termelést, mert ott olcsóbb” – figyelmeztetett Richard Brunner, aki egy német céget irányít a régióban, s jelentős van tapasztalata a határ mindkét oldalán.

A rendszerváltás óta eltelt 14 év alatt számos regionális német cég használta ki az alkalmat, s helyezte el termelése egy részét Csehországba, vagy más módon használta ki a szomszédos olcsó munkaerőt, illetve a külföldi befektetőknek nyújtott kedvezményeket állami és helyi kedvezményeket. Másrészt a csehek ezrei évek óta Németországban találnak munkát. A német üzletekben, vendéglőkben, szállodákban, a benzinkutaknál, de számos kisiparosi szakmában is szinte mindenütt találkozni csehekkel. A munkahely közel van, a határátlépés nem gond, s a keresetek pedig jóval magasabbak – sorolják a csehek a németországi munkavállalás előnyeit.

Ugyanakkor a helyi németek az elmúlt években megszokták, hogy számos dolgot, különösen élelmiszereket, előnyösebb a keleti szomszédnál megvásárolni. Panaszkodnak az ékszer- és ruházati üzletek tulajdonosai, a különféle szolgáltatásokat nyújtók is, például a fodrászok, hogy bizony 1989 után jócskán megcsappant klienseik köre. Benzinért is érdemes átmenni a cseh oldalra. A megtakarítás a németek esetében átlagban 25-30 százalékos. Szólni kell a határ menti cseh vendéglőkről is, amelyek a mai napig is meglévő árkülönbségek miatt rendszeresen tömve vannak németekkel. A helyzet egyik negatívuma, amelyről az egyik oldal illetékesei sem szívesen beszélnek, hogy a cseh oldalon gomba módra nőttek ki az aránylag olcsó erotikus szórakozóhelyek, amelyekben a kelet-európai lányok széles skálájából válogathat a módos német érdeklődő, s amelyekkel olykor komoly gondok is vannak.

Csehország uniós csatlakozása nyilvánvalóan komoly téma mindkét városban, hiszen sokakat személyesen is érint. A közeli határátkelőhelyen például mintegy 200-200 vámos dolgozik, s ezek 90 százaléka a csatlakozás után elveszíti munkahelyét. Ugyanez vonatkozik a nemzetközi szállításból élő helyi cégekre is. Megszűnik a nagy parkoló, az átrakodó hely, s velük együtt számos munkahely.

A vállalkozókra is változások várnak. Domažlice mint a nyugat-csehországi kerület része, egyike lesz az Európai Unió legkevésbé fejlett régiójának. Furt im Wald, amely a bajor regensburgi régió része, pedig a gazdagabbak közé tartozik. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy cég, amely Domažlicében ruház be, Brüsszeltől akár ötvenszázalékos támogatást is kaphat, míg egy Furth im Waldban eszközölt beruházásnál mindössze 28 százalékot” – magyarázta a helyzetet Jan Látka, Domažlice szociáldemokrata polgármestere. „Éppen az előbb említettek alapján számolunk azzal, hogy a két város közti különbségek aránylag gyorsan eltűnhetnek, hiszen nyilvánvaló, hogy hol lesz előnyösebb valakinek beruházni” – egészítette ki kollégája szavait Reinhold Macho, Furth im Wald polgármestere.

Jan Látka azonban nem ilyen optimista. „Lehetőségeink bizonyára megnőnek, de tudatosítjuk, hogy nem lesz könnyű a pályázati pénzek megszerzése. Kevés a tapasztalatunk, nincsenek szakembereink” – sorolja a gondokat a cseh városatya. Elmondta, hogy a júniusi népszavazáson ő egyértelműen Csehország uniós csatlakozását támogatta, akárcsak a domažlicei választók 75 százaléka. A régió lakossága jórészt a szomszédos uniós helyzet ismeretében szavazott, ismeri annak előnyeit, de a problémákat is – mutatott rá Látka. Kedvező jelnek tartja, hogy a szomszédos német oldalon az utóbbi években jelentősen emelkedett a csehül tanuló németek száma. Ez is jelzés, az érdekek kezdenek átszövődni.

Domažlice, 2003. szeptember