Mákot termesztenek cukorrépa helyett

A dunaszerdahelyi cukorgyár bezárása és felszámolása után új terményeket kellett keresniük a bevételek pótlására. A szomszédos országok, mind a magyarországi, mind pedig a csehországi termelők tapasztalatai alapján a hazai termesztők egy része is úgy látta, hogy a cukorrépa kiváltására a mák lehet az egyik alkalmas növény, amely ugyan szigorú termesztéstechnológiai feltételek betartását követeli meg, de intenzív termesztési feltételek között komoly bevételi forrásokat biztosíthat. A tavaly megkezdett termesztői próbálkozások után idén már közös tanácskozáson cseréltek és kaptak információkat a növény termesztésével komolyan foglalkozni kívánó gazdaságok képviselői.

Kántor Zoltán, aki egykoron a dunaszerdahelyi cukorgyárban dolgozott, egy újonnan alakított cég, a KSZ-Fortis vezetőjeként megpróbálja összefogni és szolgáltatás formájában kiszolgálni a termelők ezirányú érdeklődését. A szakmai találkozóra meghívták a cseh Česky mák Kft. illetékes kereskedelmi vezetőjét, Radomil Vlkot, a magyarországi máktermesztés egyik szakavatott ismerőjét Szatmáry Miklóst, egyúttal a mákgumót felvásárló és feldolgozó Zentiva gyógyszeripari cég képviselőit is, hogy a máktermesztés kilátásairól és fejlesztési lehetőségeiről tájékoztassák a résztvevőket.

Sokak számára meglepőnek tűnhetett Radomil Vlk bejelentése, aki a csehországi máktermesztés idei tapasztalatait összefoglalva arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a tavalyi 35–40 cseh korona helyett idén már 50–60 cseh korona vagy akár még ennél is magasabb árszinten lehetett értékesíteni a termesztett mák kilóját. Véleménye szerint is ez az ár már meglehetősen magas, ugyanakkor összevetve az előállításra fordított 20 koronás költséggel egyértelmű, hogy csaknem háromszoros megtérülést biztosít. Csehországban idén hozzávetőlegesen 60 ezer hektáron termesztették a gazdálkodók, nálunk egyelőre 1400 hektár körüli a vetésterülete. A csehországi szakember véleménye szerint jelenleg a piac felvevőképessége szinte korlátlan, s bármilyen mennyiséget el lehet adni belőle. Csehországban az utóbbi három esztendőben folyamatosan növekedve megduplázódott a termőterülete és a termés mennyisége is, mégsem adódtak értékesítési gondjaik.

A szlovákiai termesztők előtt a mák termesztésében szintén jelentős fejlesztési lehetőségek állnak. A hazai jogrend idevonatkozó előírásainak teljesítése (bejelentési kötelezettség) mellett gyakorlatilag csupán a vetésforgóba való beillesztés (gabonafélék után) és a termesztéstechnológia elsajátítása illetve megfelelő kivitelezése tartja korlátok között a termőterület és a mennyiség növelését. Kántor Zoltán állítása szerint nálunk szintén akár 10 ezer hektárnyi területen is termeszthető, mivel a jelenlegi piaci igények alapján jól értékesíthető a termés. Az általa szervezett szabad termesztői társulásban egyelőre hat gazdaság foglalkozik a sok figyelmet, pontosságot és megfelelő technológia alkalmazását igénylő növény termesztésével: a párkányi Agrovaria, a nagyfödémesi Agra-Cak, a dunaszerdahelyi Olivex Kft., Sándor Pál magángazda, a csallóközaranyosi és a vásárúti mezőgazdasági szövetkezet.

A vásárúti mezőgazdasági szövetkezet a hazai máktermesztés egyik központja lehet. A gazdaságban több mákfajtát tesztelnek, bizonyos szintet már elértek a termés szárítási és tisztítási technológiájának kiépítésében is. Az eddigi 50 hektárnyi termőterületen szerzett kedvező tapasztalatok alapján jövőre már 130–140 hektárt terveznek belőle. Varga István a szövetkezet elnöke úgy vélte, hogy a cukorrépa kiesése után ez a növény pótolhatja a bevételi oldalon a rést, ugyanakkor hozzátette, a jó eredmények elérése érdekében ezt a tevékenységet is csak maximális odafigyeléssel és odaadással lehet végezni, e nélkül nem várható megfelelő termés, sem gazdasági eredmény. Németh József a szövetkezet agronómusa, aki a máktermesztés felelőse hozzátette, az eddigi tapasztalatok alapján több problémát is meg kellett oldani a termesztés során. Elmondta, hogy az érdeklődők számára előzetes bejelentkezés után szívesen adnak tájékoztatást a növény termesztésével kapcsolatos kérdésekre. Jelezte, hogy a magyarországi tapasztalatok alapján nálunk is fel kell készülni a mák további értékesítésében várhatóan felmerülő kérdések kezelésére, elsősorban a mák szennyezettségi mutatóinak betartása és a tisztítás hatékonyságának növelése terén.

A mák termesztése során azonban nemcsak a mákszemek értékesíthetők élelmiszeripari alapanyagként, hanem a növény egyéb részei is, nevezetesen a szár, illetve a mákfej (tok), amely gyógyszeripari alapanyag előállítására használható. Ismeretes, hogy maga a mákszem nem tartalmaz morfium előállítására alkalmas anyagot; ezt a növény szárából és mákfejéből vonják ki. Csehországban már ezen a térten is megindult a szakosodás. A termelők egy része a mákot a terméséért, a másik (kisebbik) része a mákfejért termeszti, lévén, hogy ezt is felvásárolják. A Zentiva gyógyszeripari cég képviselői, Katarína Áčová és Josef Vavrinec arról tájékoztattak, hogy a 0,5 százaléknál magasabb morfiumtartalmú mákfejeket felvásárolják a termelőktől, az árakat évente már a szezon elején kijelentik, és meg is tartják. Ugyanakkor azt sem titkolták, hogy a mák árának emelkedésével semmiképpen nem tud lépést tartani a mákfej felvásárlási ára.

A megbeszélésen szóba került egy különleges mákfajta az ún. tebain-mák, másnéven bracteatum termesztése is. A növény évelőként a mákfejek és a szár betakarítása révén gyakorlatilag tíz éven át biztosít keresett és jól értékesíthető gyógyszeripari alapanyagot a termelőnek, viszont a magja értéktelen. Ez iránt az alapanyag iránt valóban komoly érdeklődés van a piacon – hozzánk jelenleg Franciaországból hozzák be. Ugyanakkor az itteni viszonyokhoz alkalmazkodó termesztéstechnológiája egyelőre nem tökéletes, Csehországban például tavaly ki sem kelt. Szlovákiában 8 hektáron kísérleteznek vele, eddig kedvező előjelekkel. A Zentiva képviselői szerint, ha sikeresen beindulna a termesztése, akár 200–250 hektárnyi területről származó alapanyag-mennyiséget is felvásárolnának. A mák termesztésével kapcsolatos magyarországi tapasztalatokat Szatmáry Miklós ismertette. Hangsúlyozta az őszi vetésű mák előnyeit, ugyanakkor tíz éves tapasztalatokra alapozva kijelentette, hogy a nagy szemtermés és a magas alkaloidtartalom kizárja egymást, tehát a termesztőknek el kell dönteniük, mire szakosodnak. A termesztésben rejlő lehetőségek optimális kihasználása érdekében úgy fogalmazott, nagyon fontos a megfelelő termesztéstechnológia alkalmazása. (szil)