Magyar világvándor hajózik a Csendes-óceánon

Az alig hatméteres tavi vitorlás a Földközi-tengeren, az Atlanti-óceánon és Karib-tengeren 8080 tengeri mérföldet megtett, 177 napos útja után a Panama-csatorna közbeiktatásával, a magányosan vitorlázó sporthajós-kapitány, Méder Áron vezetésével megérkezett a Csendes-óceánra.

A hatméteres lélekvesztő már a Csendes-óceánt rójaFotó: Méder Áron internetes honlapjaA hajó alapos ellenőrzése és a készletek feltöltése után 2007. április 25-én Méder Áron és vitorlása, a Carina elindult a Galápagos-szigetek irányába, mostanra 900 mérföldre távolodott el a kontinenstől.

Ez az ötödik magyar vitorlás, amely Gál József Equatora (1991-96-os földkerülő útja során), a Kopár István vezette Mol Hungária 1100 (1997 – földkerülő verseny, első helyezéssel), Görög Péter Viktóriája (2000), Szabó Géza Rotorja (2007 februárja) után Colónnál behajózott a Panama-csatorna zsiliprendszerébe. A csatorna fennállása óta ez volt a legkisebb hajó, amelynek ez sikerült.

Itt a mesterséges vízi út három zsilipkamráján át a Gatun-tó szintjére jutnak a hajók. Ez szintén művíz, mert a Chagres folyó felduzzasztása révén jött létre. Erről a szigetekben, növény és állatvilágban rendkívül gazdag tóról két zsilipkamra segítségével jutnak a Csendes-óceán szintjére. Érdekessége, hogy itt az óceánnak 27 m-rel magasabb a szintje, mint a csatorna kezdeténél, Colónnál a Karib-tengernek.

Csatorna, kínai bérletben

Ez a magyar vonatkozásban is elhíresült, rendkívüli fontossággal bíró vízi út – gondoljunk a bajai Türr Istvánra (1825 – 1908), vagy a csatornaépítési tervének társszerzőjére, a kassai születésű Gerster Bélára (1850 – 1923) – ma ismét nagy változások előtt áll. A francia Lesseps (1805 – 1894) sikertelen csatornaépítői vállalkozása után az amerikaiak által 1914-re megvalósított és birtokolt beruházás fennállásának 86. éve után, 2000. január elsején visszakerült a Panamai Köztársaság tulajdonába. A gazdasági nehézségekkel küzdő ország a fenntartási költségekre úgy talált megoldást, hogy kínai vállalkozókkal ez év őszén megkezdi a csatorna kiszélesítését, mélyítését, és ezzel jó pár ezer munkahelyet teremt. Mindezek után 300 000 tonnás tankerek szállítják majd a tervezett napi egymillió barrel mennyiségű venezuelai kőolajat – természetesen főleg Kínának. A csatornát már 366 m hosszú, 49 m széles és 15 m merülésű hajók is igénybe vehetik majd. Tervbe vették a sport-, túra- és kishajók számára fenntartott sáv megépítését is. Azt talán már mondani sem kell, hogy a csatornának jelenleg is kínai a bérlője.

Átkelés – akár a tű fokán

A csatornán való átkelés szólóvitorlázó esetében nem egyszerű, mert a szabályok szerint a hajón kellene tartózkodnia egy révkalauznak, az asszisztensének és további négy, úgynevezett kötélkezelőnek, akik a vitorlást „négy sarkánál” megkötve, kötelek segítségével terelik a zsilipkamrákban, a vízbeáramlás és kiáramlás okozta rendkívüli örvénylésben. Ne felejtsük el, hogy nem a néhány tonnás vitorlásokra tervezték ezt a rendszert. További gondot okoz, hogy a Carinán ennyi ember el sem fér, a kabin mérete nem tette lehetővé pl. a toalett kialakítását sem, s így ehhez külön engedélyt kellet beszerezni.

Nem kis megpróbáltatás tehát az öt zsilipkamrán való áthaladás. Ám ha belegondolunk a Fa Nándor vezette, Széchényi Ödön „Duna – Rajna – Majna – Szajna”, 2000 km-es távolságú emléktúrájára (1997), amikor egy motorcsónakos karaván indult Budapestről Párizsba, s mintegy száz zsilipelés árán jutottak francia területekre, ennek alapján feltételezhetjük, hogy Méder Áron Carinája ehhez képest gond nélkül megérkezhetett a Csendes-óceánra. És ha e legújabb magyar világvándornak tudomása lett volna Schopper Tibor 1990-es útjáról, mely során a vitorlázó a balkáni háború miatt nem a dunai völgymenetnek indult a megálmodott Égei-tengerre, hanem végigzsilipelte a Duna – Rajna – Majna – Szajna vízi út majd háromszáz zsilipkamráját, le egészen Marseille-ig, s a Földközi-tengert átszelve érkezett álmai tengerére (s már több mint egy évtizede ott él a Faun nevezetű vitorlásán feleségével együtt), Méder Áron minden bizonnyal a Panama-csatorna mellett teszi le a voksot.

Visegrádi vízi sikerek

A nemzetközi vonatkozásokat vizsgálva meg kell említenünk, hogy térségünkből elsőként a lengyel Leonid Teliga haladt át a csatornán, 1967-ben. Öt követte a cseh Richard Konkolsky 1975-ben, majd 1976-ban Tereza Liskiewiczová (az első hölgy, aki egyedül vitorlázta körül a Földet). Ők valamennyien szólóvitorlázók voltak. Utánuk a magyarországi Gál József, felesége és hároméves fia társaságában küzdötte le a csatornát 1991 és 1996 között. A szlovákiai magyar vitorlázó, Varsányi József, négytagú legénységgel, 1995-ben járt itt. A visegrádi négyek részéről tehát teljes a kép.

Kár, hogy az akkori tarifákról már csak nosztalgiázni lehet, mert míg az amerikai fennhatóság ideje alatt, Konkolský Richard Niké vitorlása, 2 dollár 70 cent, plusz 20 dollár óvadék ellenében használhatta a csatornát, Áron Carinájának áthajózása 600 dollárba került, s az óvadék csekély 850 dollárt tett ki. Ennyit a panamázásról...

A sóhajra okot adó bekezdés után időzzünk el egy örömsóhajnyit a Karib-tengeri szigeteknél. Áron megérkezésére spontán fogadást rendeztek a magyar kiteszörfösök. (Egy zárójeles mondatot megér ez a sport is, hiszen a kiteszörf bizonyos értelemben hullámlovaglás, amikor is a windsurfinggel ellentétben a szörftestet – vagyis a deszkát – nem vitorla „üzemelteti”, hanem egy ugyancsak a szél által működtetett sárkányernyő). Ők Déri György csapatából kerültek ki, hozzájuk társult két katamarán (vagyis kéttestű vitorlás) magyar legénysége, ők emelték Áron jókedvét forráspontra – ajándékba ugyanis 85 fokos rumot hoztak.

Nehézségek után leánykérés

Külön gondot okozott, hogy Méder Áron térképkészletében nem találta meg a Karib-tenger majd 1500 tengeri mérföldnyi déli partvidékének specifikus adatlapját, s így, mint annak idején Kolumbusz Kristóf, csak saját megítélésére hagyatkozhatott. Távol a partoktól sokkal egyszerűbb a vitorlázás, mint a partok mentén. A szárazföld kontinentális talpánál rengeteg, a hajózást befolyásoló tényező nehezíti a navigátor feladatát. Ezek közé tartozik a mindenütt jelenlévő part menti vízáramlás, az apály és a dagály hatóránkénti váltakozása (helyenként, az óceánokkal szomszédos beltengereknél ez eléri a 14 métert), valamint a helyi adottságok. A Carina, térkép hiányában, a dél-amerikai kontinenst követte a Karib-térségben egészen a Panama-csatornáig, s jobban járt, mint Kolumbusz zászlóshajója, a Santa Maria. Csak Colónban derült ki, hogy a vitorlás térképkészlete között, a tizenöt kilónyi paksamétában, mégis ott volt a megfelelő léptékű térkép. Áron ide – már láthatjuk – az istenek védnöksége alatt érkezett. Aztán mintegy ajándékul a sorstól, megérkezett repülőgépen barátnője is, Boglárka, akinek – vitorlás útjának 199. napján, távol a magyar hazától – minden kertelés helyett, megkérte kezét.

Méder Áron után egy következő magyar kapitány, Gulyás István készül vitorlása horgonyának felvonására, mert a saját maga építette katamaránjával hamarosan elindul hat évre tervezett földkerülő útjára. És hogy az ő dolga se legyen olyan egyszerű, a Dunán fölfelé hajózik Hollandiába, ahonnan az Északi-tengeren keresztül jut majd ki az óceán csábító mezejére, hogy elmondhassa: „…és hajó-ekéjével csak forgatta a végtelenség percbarázdáit”.

RÉSZLET ÁRON HAJÓNAPLÓJÁBÓL

2007.04.05. (194. nap) – Reggel korán keltünk, mivel nem túl nagy és nem túl kényelmes az ágy kettőnknek. Reggel 9-kor egy amerikai újságíró készített velem riportot és készített néhány fényképet. Egy kisebb helyi amerikai újságban lesz majd rólam egy cikk. A szokásos napi internetezés után megmutattam Boginak Colont. A legérdekesebb rész talán a piac volt, ahol be is vásároltunk: banán, ananász, papaya, platano...

Amikor elkeveredtünk egy veszélyesebb zónába, egy helyi jött, és kedvesen mondta, hogy inkább menjünk vissza a főútra, mert ez egy veszélyes környék. A főúton beültünk egy helyi kifőzdébe ebédelni. Délután a marinában voltunk, ahol főleg Fredericoval beszélgettünk és iszogattunk. Találkoztunk Judittal (aki magyar) és angol férjével Grahammal, a Nomad Life nevű angol hajóról. Weboldaluk: www.nomadlife.co.uk. Ma érkeztek és ők is átmennek a majd a csatornán. Tervük földkerülés. Minden komolyabb szakaszra felfogadnak legénységet. Jelenleg Herbert, egy svájci idősebb mérnök kíséri őket Új-Zélandig. Estefelé Frederico hajóján még iszogattunk, ahol megismerkedtünk Mishita nevű macskájával is. Öt éve együtt hajóznak már és Mishita nem is nagyon hagyja el a hajót. Gyakori, hogy egy szóló vitorlázónak macskája, vagy kutyája van. (www.meder.hu)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?