A londoni City új látványossága a fenntartható fejlődés jegyében épült felhőkarcoló, amelynek 180 méteres magasából 360 fokos kilátás nyílik a brit fővárosra.
Londoni erotikus savanyú uborka
A Swiss Re épület – akárcsak Manchester látványosan felújított városközpontja – az ĺr Köztársasági Hadsereg terrorkampányának köszönheti születését. Az 1992 áprilisában a Cityben felrobbant nagy erejű bomba a Leadenhall piac környékének jelentős részét elpusztította. Köztük volt a Baltic Exchange, a régi hajózási brókerház épülete is, amely annyira súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani. A Balti Tőzsde viszonylag szűk helyének beépítése komoly kihívás elé állította az építészeket. Tágas, zömök épület nem fért volna el, és manapság már a cégeknek nincs szükségük nagy terekre. A tervezéssel megbízott Lord (Norman) Foster, a világ egyik legismertebb építésze az első, sikertelen kísérlet után egyszerűségében is páratlan ötlettel rukkolt elő. A magas, de mégsem túlságosan magas épület alul-felül összeszűkül, és ezáltal egyrészt kecsesebb, másrészt a földszinten így köztér szabadul fel, ahol piazza és több kereskedelmi létesítmény kaphat helyet. A lekerekített forma óriási előnye, hogy a szél körbelengi és nem pattan le a homlokzatról, és ezáltal elkerülhető, hogy az utca szintjén elviselhetetlen kereszthuzat legyen.
Amikor az Angol Műemlékvédelmi Hivatal nem gördített akadályt a Swiss Re székház megépítése elé, egyben szentesítette Ken Livingstone főpolgármester vízióját London felhőkarcolókkal való benépesítéséről. Belátható időn belül több világhírű építész teszi le a névjegyét: már készül Sir Nicholas Grimshaw 217 méter magas Minerva-tornya és Lord (Richard) Rogers 224 méter magas aszimmetrikus Leadenhall-toronyháza is.
A Lord Foster által „kívül-belül radikálisnak” nevezett Swiss Re alsó felét már benépesítették a pénzintézet dolgozói, míg az értékesebb felső emeleteket különböző időtartamra kívánják bérbe adni. Összesen mintegy négyezren dolgoznak majd a 46 ezer négyzetméternyi területen. Csak remélni lehet, hogy London új emblematikus épületét nem éri utol elődjének, a Paul Reichmann beruházásában 1990-ben elkészült Canary Wharf toronynak a végzete, annak átadása ugyanis szerencsétlen módon egybeesett az ingatlanpiac megroggyanásával.
Amikor a City egyik vezető ingatlancége, a DTZ érdeklődő vállalatoknak mutogatja a St. Mary Axe 30. sz. tornyot, nemcsak különlegesen szép, de a fenntartható fejlődés jegyeit is viselő épületet kínál. Az egyes emeleteken a hat négyszögletes, azaz könnyen berendezhető munkaterületet hat „világítóudvar” köti össze, ezek maximalizálják a természetes fény beáramlását és korlátozzák a mesterséges világítás igényét. A fényviszonyokat és a mozgást érzékelő szenzorok kiiktatják a világítást és a légkondicionálást, ha már nincs szükség rá. A szellőztetést az épület kerületén elhelyezett külső és belső időjárásmérő szerkezetek irányítják. A számítógéppel vezérelt BMS, azaz Building Management System fokozatosan kinyitja a világítósarkok ablakait, és friss levegőt bocsát be az irodahelyiségekbe. Ilyen élményben évtizedek óta nem volt részük a toronyházakban dolgozóknak. A BMS egyebekben jelentős közüzemi díjat takarít meg, energiatakarékos, és csökkenti az ártalmas gázkibocsátást. Miután a közvetlen környéken tíz metrómegálló, illetve vasútállomás található, a mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyektől eltekintve a felhőkarcolónak nincs garázsa. Ellenben háromszor annyi kerékpárnak jut hely – öltözőkkel és zuhanyfülkékkel –, mint amennyi feltétlenül szükséges lenne. Ez az alternatív közlekedési eszközök igénybevételére ösztönöz.
Úgy tűnik, az építészszakma és az üzleti élet képviselői mellett a közvélemény is kezdi megszeretni az esztétikai élményt nyújtó új londoni felhőkarcolót.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.