Lesz aranybánya Felsőbányán?

A külszíni bányában szeretnének fúrásokat végezniFelsőbányán évszázadok óta bányásszák az aranyat. Az őshonos bányászat léte megkérdőjelezett, hiszen a kormány legújabb stratégiai terve szerint 2006-ban megszűnnek az állami szubvenciók, s bezárják a bányákat. A viszszafogott termelés és a munkáslétszám minimális szintre csökkentése már régen nyilvánvalóvá tette a helyzetet. Egyes helyeken fúrásokat, kutatómunkát végző csapatok jelentek meg, és munkához láttak. Senki nem tudta, miért, hogyan, kinek az engedélyével. Miután híre ment a távlati elképzelésnek, szervezetten is gondoltak az esetleges katasztrófa, szennyezés és a lakosságot, a várost érintő veszély elhárítására, felderítésére. Első intézkedésként aláírásgyűjtés indult a munkálatok azonnali leállítására és a helyzet, a jövőbeni teendők tisztázására. A helyi RMDSZ önkormányzati tanácsosai tájékoztatást kértek a polgármestertől és a vállalkozóktól az ügy tisztázása végett. Erre a kérésre jelentek meg a tanács tagjai, a polgármester és az alpolgármesterek előtt az érintettek: a Maxmin Kft. igazgatója, Alexandru Nicolici, az Ecotera igazgatója, Sanda Manescu és Mircea Manescu, akik a hatás- és környezettanulmányt készítették, Olea Eugen, a Remin Bányatársaság vezérigazgató-helyettese, valamint Artur Czigler főgeológus.

Lehetőség a bővítésre

Alexandru Nicolici hangsúlyozta, első alkalommal mutatják be nyilvánosan tevékenységüket. A Maxmin román–angol vállalkozás, melyben érdekelt a Remin és Xamax cég is. Nagybányán van bejegyezve, tevékenységi területe az érclelőhelyek felderítése, kutatása és kitermelése. Jelenleg mintegy ezer négyzetkilométer kitermelési licencre nyertek versenytárgyalásokat, nagyrészt a Remin Bányatársaság kitermelési területein. Kis mennyiségű ércet tartalmazó lelőhelyekről van szó, melyek nem kívánnak nagy befektetést. A Xamax és Remin egyébként nem lett volna felkészülve ezen érclelőhelyek értékesítésére. A felsőbányai Bányahegyen a Kék-tótól 220 méterre található a legközelebbi kitermelési pont. A hegy északi oldalán, a külszíni bányában szeretnének fúrásokat végezni, ezeknek maximális mélysége 70 méter, 20-30 méteres termelési területekkel, ahol robbantásos kitermelési módszert alkalmaznának. Mintegy 250 ezer tonnára becsülik a kitermelhető tartalékot, sőt lehetőség van rá, hogy ez még további 200 ezer tonnával bővüljön. A kitermelés éves szintje 96 ezer tonna lenne, ami 4–6 év termelési időtartamot jelent. A bezárási munkákkal és környezetvédelmi intézkedésekkel együtt ez 6,6 éves futamidőt jelent Felsőbányán. A kutatómunkákat a Xamax végezné, majd a termelést a Remin folytatná, amely most is jelen van a környéken.

Engedélyek kellenek

Az igazgató háromdimenziós kivetített képeken mutatta be a kb. egymillió évvel ezelőtti Bányahegyet. Az olvasóknak elmondom, hogy nem sokban különbözött a mai kinézetétől. 1920-ig az övezetben a Póni- és Teréz-akna között elterülő tárnákban folyt a bányaművelés. A bányászati szakember részletesen ismertette az eddigi külszíni fejtéseket és a beomlásokat, melyek a föld alatti munkálatok következtében jöttek létre. A legfontosabb kitermelhető rész a hegy teteje mögött található, a Bor-kúttól 450 méternyire. A bánya külszíni termelési helyén 250 ezer tonnás kitermelőhelyet foglalnának el, s használhatóvá tennék a korábbi útvonalakat. Ez a régi fejtésnek körülbelül tíz százalékát jelenti, 70-szer 180 méteres területen. Ez lenne a térség első államilag nem támogatott érckitermelő helye. „Hogy elkezdhessük a kitermelési munkálatokat, szükségünk van a kitermelési licenc elnyerésére, az önök engedélyére és a környezetvédelmi engedélyekre” – hangoztatta az igazgató. A dokumentációt már benyújtották az Erőforrások Országos Ügynökségéhez (ANR), a Helyi Tanácshoz és a Környezetvédelmi Felügyelőséghez.

Kérdőjelek

A bemutató után még sok ismeretlenre lehetett következtetni, olyan dolgokra, melyek nem hangzottak el, ilyen a Kék-tó biztonsága, a Bányahegy arculatának megőrzése, munkahelyek teremtése, a robbantások következményei. Az Erdélyi Riport és a jelenlevők ezeket firtató kérdéseire Alexandru Nicolici a következő választ adta: „Munkálatainkat 2001-ben kezdtük, amikor az érvényben lévő törvényes intézkedések megengedték, hogy a helyi közigazgatás elvi beleegyezése és a környezetvédelmi engedély birtokában dolgozhassunk. Közben megváltoztak a törvények, és jelenleg több engedélyre van szükség. A fejtésre vonatkozóan elmondhatom, hogy az érctartalékok 3–5 gramm/tonna aranyat tartalmaznak, ezeknek a föld alatti kitermelése nem kifizetődő. Ezek a kevéssé dús ércek kitermelhetők állami támogatás nélkül, külszíni fejtés formájában. A fúrásokat az érclelőhelyek felderítése érdekében végeztük. A bánya megnyitásának hatását pozitívan értékeljük, a lelőhelyek feltárása után környezetvédelmi munkákat végzünk és füvesítjük a területet. A vészjósló suttogások nem egészségesek. A termelést csak a szükséges engedélyek birtokában kezdjük el. Az Erőforrások Országos Ügynökségétől kitermelési licencet várunk, melyet négy érdekelt minisztériumnak is szükséges engedélyeznie, az Akadémiai Kutató Központ láttamozása után, kormányhatározattal lehet a termelést megkezdeni. A környék jövőbeli arculatáról elmondhatom, hogy a jelenlegi külszíni fejtési területet teraszosítanánk és beültetnénk. A termelést a Remin felszerelésével, szerződéses viszonyban végeztetjük. Tízméteres körzetben lépcsőzetes robbantással dolgoznánk, a helyi, Remin által alkalmazott munkaerőt foglalkoztatnánk.”

Kedvező hatások

„A Kék-tó bányabeomlásból keletkezett. Az érclelőhelyek felületén elagyagosodott, betöltve az esetleges üregeket. Az aranylelőhelyek kemény kőzetek. A termeléssel nem juthatunk az agyagos részekig. Hidrogeológiailag a tó nem veszélyeztetett. A fúrásokat végzők a tóból vették a vizet, tudomásom nélkül, ezért büntetést fizettünk és intézkedtem a környezetszennyezés azonnali megszüntetéséért.

A kedvező hatások között említem a közösségre vonatkozókat. A munkahelyteremtés a következő időszak fontos kérdése lesz. A képzett munkaerő foglalkoztatása fontos lesz mindenki számára. Amikor bebizonyítjuk, hogy lehetséges támogatás nélküli bányászatot művelni, mindenki pozitívan fogja értékelni munkánkat. Máshol is teremtődhetnek kitermelési lehetőségek, elnyerjük a bizalmat más bányaterületeken. Minden, ami a munkával jár, adók és illetékek fizetése, a városi kasszába fog jutni. A bányászati beruházások a legnehezebb beruházást jelentik. Ilyen esetben stratégiai befektetőkre is lehet számítani” – fűzte hozzá a Maxmin igazgatója.

Végül Eugen Oleához, a Remin vezérigazgató-helyetteséhez intéztük a kérdést: „A terület Felsőbányához tartozott eddig. Miért nem termelték ki a most felkutatott lelőhelyeket addig, amíg a bányának nem lett volna szüksége ilyen engedélyeztetési folyamatra? Az új bányászati stratégia szerint 2006-ig bezárják a bányákat. A magánvállalkozás általi termelés megoldja a terület bányászati gondjait, illetve milyen mértékben segíti a bányászat folytatását a Bányavidéken?”

„A bányászatban dolgozóknak részleges megoldást jelent ez a kezdeményezés. A kormány általi létszámcsökkentés súlyos következményekkel jár a bányaiparban dolgozók számára. A több éve elkezdődött szubvenciócsökkentés miatt nem tudtunk kutató-, feltáró munkát végezni, és ez az oka annak, hogy a bánya keretében nem végeztünk érckitermelést a most említett területeken. Most, amikor magánvállalkozás ajánlkozott, lehetőségünk volt társulni, és költségeikre támaszkodva elkezdhetjük a kitermelést” – hangzott a válasz.

Végszó helyett

Több nyitott kérdés maradt az első, kérésre elhangzott ismertetőn. Nagyon természetes, hogy a beruházónak kedvezően kell bemutatnia szándékát. Mi sem gyanakszunk, csupán arra hívtuk fel a figyelmet, hogy teljes nyitottsággal, mindenki számára világos helyzettel kell elkezdeni az aranytermelést, amelyet őseink is elkezdtek évezredekkel ezelőtt. A nagyméretű, gyors termelés eredményeinek már tanúi lehettünk. Nem ellensúlyozhatja azonban a kedvező hatásokat sem, ha a táj arculatában történnének lényeges változások, vagy ha Felsőbánya a környezetszennyezés révén válna hírhedtté. Hogy a nemesfémek bányászata miért nem marad állami monopólium, s a külföldi befektetők most már gátlás nélkül kitermelhetik őket, ez más kérdés. Az aranybánya ügyében azonban mindenképpen jó lenne még szélesebb körű felmérés, talán éppen a lakosság véleményét is kikérni.