Középiskolai felvételi útmutató

A középiskolai felvételi vizsgák országszerte májusban lesznek, előtte azonban a kilencedikeseknek áprilisban abszolválniuk kell a Monitorként ismert Tesztelés 9 tudásszintfelmérést. Aki itt a tesztelt tantárgyakból (matematikából, szlovákból és a magyar iskolákban magyar nyelvből és irodalomból) legalább 90 százalékot ér el, mentesülhet a középiskolai felvételi alól.

Tehetségvizsga

Nem bújhatnak ki a felvételi alól azok, akik olyan iskolát választanak, ahol tehetségvizsgát is követelnek – ezekbe az intézményekbe legkésőbb már február 20-áig le kell adniuk a jelentkezési lapokat. Az alapiskolák azokat február 28-áig továbbítják a konkrét középiskolákba. A különböző készségeket, tehetséget, ügyességet, adottságokat felmérő tehetségvizsgák március 15. és április 30. között zajlanak (a pontos időpontot mindegyik intézmény maga választja ki, és arról időben tájékoztatják a jelentkezőket). Aki nem felel meg a vizsgán, benyújthat még egy jelentkezési lapot tehetségvizsgát nem igénylő középiskolába.

Tehetségvizsga nélküli szakok

A középfokú intézményeknek március 31-éig nyilvánosságra kell hozniuk, hogy hány tanulót vesznek fel, és pontosan mikor lesznek a felvételi vizsgák. Ha duális képzést is nyújtó intézményről van szó, azt is közzé kell tenni, a duális képzésbe hányan és milyen feltételek mellett kapcsolódhatnak be. Ezenkívül pontosan tájékoztatni kell a felvételi vizsga formájáról, tartalmáról, feltételeiről és az esetleges egyéb kritériumokról. A felvételi vizsga rendszerint a kiválasztott intézmény oktatási nyelvéből és matematikából van, de a szakközépiskolákban lehet más tantárgyból is (például fizikából, kémiából, biológiából). Az oktatási minisztérium minden évben meghatározza, hogy bizonyos típusú iskolákban melyik 3 tantárgyból lehet felvételizni. Ott, ahol a tanítás valamilyen kisebbség nyelvén folyik, az iskola oktatási nyelvéből is van felvételi. Ha magyar iskolából szlovák oktatási nyelvűbe jelentkezik valaki, kérheti, hogy a tesztek kérdéseit és feladatait magyarul kapja meg – természetesen ez alól kivételt képez a szlovák nyelv és irodalom. Mindenki 2 jelentkezési lapot tölthet ki, amelyek 2 különböző iskolába, vagy ugyanannak az iskolának két különböző szakára is szólhatnak. Ez azokra az ötödikesekre is vonatkozik, akik nyolcosztályos gimnáziumba készülnek. A középiskolai jelentkezési lapok beszerezhetők abban az alapiskolában, ahova a gyerek jár, illetve papírboltban is kaphatók. A jelentkezési lapokat április 10éig kell leadni az alapiskola igazgatóságán, onnan április 20-áig az alapiskola továbbítja az egyes középiskolákba. Ha olyan személy jelentkezik valamilyen középfokú intézménybe, aki már nem jár alapiskolába, a jelentkezési lapot nem a volt alapiskolája igazgatóságán adja le, hanem közvetlenül a kiválasztott középiskolába juttatja el, és csatolja az alapiskolás bizonyítványait, illetve azok hitelesített fénymásolatát.

Mikor van a felvételi?

A jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a gyerek mikor akar felvételizni, hogy az első vagy a második terminust választja-e, felel-e meg neki. A nyolcosztályos gimnáziumokba és a többi középiskolába országszerte május 11-én (hétfőn) és május 14-én (csütörtökön) lesz a felvételi vizsga első fordulója. A középiskoláknak június 6-áig közzé kell tenniük, hogy tartanak-e második fordulót. Ahol lesz 2. forduló, azt júniusban le kell bonyolítani – a konkrét dátumot minden iskola maga határozza meg. A második forduló jól jöhet azoknak, akiket nem vettek fel sehová az első fordulóban – ők leadhatnak még egy jelentkezési lapot, és próbálkozhatnak egy másik intézményben a második fordulóban. Ha valaki komoly okokból (betegség, temetés stb.) nem tud részt venni a májusi, illetve júniusi felvételi vizsgán, a középiskola igazgatója pótterminust ad, és az illető legkésőbb augusztus utolsó hetében felvételizhet. A szülőnek a távolmaradás okáról legkésőbb a felvételi napján tájékoztatnia kell a középiskolát, és az igazgató ilyen esetben fenntart egy helyet az első évfolyamban.

Felépítményi, levelező és kombinált szakok

Vannak, akik a gimnázium vagy a szakközépiskola elvégzése után nem akarnak főiskolára menni, viszont szeretnék tovább képezni magukat. Ők is tanulhatnak középiskolában, felépítményi, érettségi utáni, rövidített képzésben vehetnek részt, esetleg levelező vagy kombinált szakot végezhetnek el. Ezekre május 31-éig lehet jelentkezni, és a jelentkezési lapot közvetlenül abba a középiskolába kell eljuttatni, ahová szeretnének felvételt nyerni. Akik megpróbálnak bejutni valamilyen főiskolára, és nyáron kiderül, hogy nem jártak sikerrel, július 31-éig még jelentkezhetnek valamilyen felépítményi szakra. A felvételi vizsgák június, illetve augusztus végén lesznek – a konkrét időpontot minden iskola maga határozza meg. Legkésőbb egy hónappal a vizsga előtt közzé kell tenni a felvételi pontos tartalmát, formáját és feltételeit.

A felvételi vizsga után

Az igazgatónak a felvételi vizsgától számított 3 munkanapon belül döntenie kell arról, hogy a jelentkezőt felvették-e. Az intézmény hirdetőtábláján jól látható helyen nyilvánosságra hozzák a jelentkezők névsorát, az eredménnyel (a szerzett pontszámmal) együtt. Akit nem vesznek fel, a döntés ellen az elutasító határozat átvételétől számított 5 napon belül fellebbezhet. Egyházi és magániskolába 15 napon belül lehet fellebbezni.

A felvett jelentkező csak beiratkozás után lesz a középiskola diákja. Ennek a módjáról, helyéről és a pontos időpontjáról szóló tájékoztatást a gyerek felvételéről szóló határozattal egyszerre postázzák. A beiratkozásra mindenkinek magával kell vinnie az ún. beiratkozási lapot – ezt az alapiskolában lehet beszerezni. Minden gyereknek csak egy ilyen lapot állítanak ki, ez továbbvihető. Ha másik intézménybe is felvették, és az illető meggondolja magát, és inkább a másik helyen akar tanulni, az első iskolában semmissé nyilvánítják a beiratkozást, kikéri a beiratkozási lapot, leadja a másik iskolában, és ott újból beiratkozik. A felvételi vizsga eredményei csak az adott iskolaévre érvényesek – ha valaki elfelejt beiratkozni, a felvételéről szóló döntés érvényét veszíti.