Kötelező könyvkereső kisködmön

És ez csak az alap, hiszen csupán az utóbbi évtizedek gyermekirodalmi „termése” több tucat élvezetes alkotással szolgál(na) a könyvbarátoknak.

Emlékszem, gyerekkoromban heti két-három alkalommal is betértem a falusi könyvtárunkba, ahonnan – legnagyobb bánatomra – egyszerre legfeljebb három könyvet lehetett kölcsönözni. Az akkori szovjet iskola „orosz osztályos” diákjaként nemigen hallhattam Maugli, Tom Sawyer, Winnetou, Twist Olivér és a többi ismert világirodalmi hős kalandjairól, ahogy A Pál utcai fiúk, A kőszívű ember fiai, A két koldusdiák, és Abigél sem volt „téma” az oroszirodalom-órákon. Szerencsére a könyvtárban több száz magyar könyv sorakozott a polcokon, így volt mit olvasni szünidőben vagy akár iskolaidőben, éjszaka.

Az alábbiakban annak jártunk utána, ma talál-e olvasnivalót magának az a magyar fiatal, aki akár kedvtelésből, akár kötelességtudatból olvasni akar, s kötelező iskolai olvasmányt szeretne kikölcsönözni valamely városi, járási vagy falusi könyvtárból. Kérésünkre egy irodalomtanár listát állított össze az 5–11. osztályban kötelező olvasmányokról, illetve a legfontosabb ajánlott irodalmi művekről. Ennek alapján szám szerint 116 (!) iskolai olvasmánynak eredtünk nyomába.

Rögtönzött könyvtár-látogatási akciónk során sajnos több könyvtárba egyáltalán nem sikerült bejutnunk, mivel ajtajuk munkaidőben lakatra, kulcsra volt zárva. És hiába kereste a jegyző vagy maga a polgármester a helyi könyvtárost, illetve hiába hívtuk egy másik könyvtár telefonját naphoszszat, végeredményben csak nem nyertünk bebocsátást. ĺgy jártunk például Tiszaújlakon, Benében (mind az új, mind a régi könyvtárban), illetve Bótrágyon, Nagybégányban is.

A Beregszászi Járási Könyvtár szűkös helyiségeibe több mint 25 ezer könyv van bezsúfolva, a legtöbb polcon dupla sorban. Azonban a listánkon szereplő kötelező olvasmányok közül csak minden második lelhető fel, rendszerint 1–2, ritkán 3 példányban. Megtudtuk viszont, hogy nagy népszerűségnek örvendenek a kötelező olvasmányok tartalmi kivonataiból szerkesztett olvasókönyvek és a műelemzéseket tartalmazó kötetek.

A KMKSZ által alapított Munkácsi Zrínyi Ilona Magyar Könyvtárnak egész évben nagy a forgalma, ami már csak azért sem meglepő, mert rendelkeznek a legfontosabb kötetekkel. A nagyrészt anyaországi adományból származó 25 ezres könyvállomány zömében szépirodalmi, történelmi kötetekből áll. „Van olyan kötelező olvasmány, amelyből csak 1–2 kölcsönözhető példányunk van, de akad olyan is, amelyből 5–10. Az iskolai kötelező olvasmányok zöme a Sárospataki Könyvtár jóvoltából áll olvasóink rendelkezésére” –mondja Gajdos Judit könyvtárvezető.

A Tégláson működő Ungvári Járási Könyvtárnak jelenleg több mint 40 ezer állományba vett könyve, illetve 1350 regisztrált olvasója van, tudtuk meg Valentina Valijeva intézményvezetőtől. A jelentős látogatottság már csak azért sem meglepő, mert az általunk keresett 116 kötetből itt 72 művet megtaláltunk, ami a legjobb „találati” arány volt felmérésünk során. A könyvek nagy része persze itt is régi; az „agyonolvasott”, ám továbbra is népszerű kötetek újraköttetésére azonban nem jut pénz. Itt is hiányzik ugyanakkor például Kipling A dzsungel könyve, E. Kästner A két Lotti, Jack London A vadon szava, vagy Dickens Twist Olivér című műve.

A Csapi Városi Gyermekkönyvtárban a keresett 116 kötetből mindössze 31-et találtunk. A fűtés híján egyébként is csak nyáron látogatható könyvtár 27 000 kötetes állománnyal rendelkezik, és jelenleg 1750 olvasója van. A könyvállományból azonban hiányoznak Puskin művei, a Grimm-mesék, a magyar szépirodalom polcán hiába kerestük például a Magyar népballadák című kötetet, vagy Fekete István Téli berek, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, Jókai Mór A kőszívű ember fiai és a Fekete gyémántok című műveit.

A bátyúi falusi könyvtár 10 ezer kötete közül nagyjából 1000 magyar nyelvű. A világirodalom jeles alkotásaiból itt alig találni, de a gyermekirodalom számos alapvető műve is hiányzik. A kötelező olvasmányok listájáról évfolyamonként csupán 2–3 könyvet sikerült beazonosítanunk.

„Másfél éve dolgozom itt, azóta mindössze 23 könyvet kaptam, azok is ukrán nyelven íródtak. A gyerekek még csak-csak betérnek, de a felnőtteket már be sem tudom csalogatni a könyvtárba. Egyszerűen nincs könyv, amiért érdemes lenne bejönni, és sajnos telik el úgy nap, hogy senki sem nyitja rám az ajtót” – mondja Tuba Gizella könyvtáros.

A mezőkaszonyi falusi könyvtár 17 ezer kötete közül minden harmadik magyar. Bodnár Ilona könyvtáros szerint a kötelező iskolai olvasmányoknak van a legnagyobb „forgalma” – már amelyek megvannak. A mi listánkon szereplők közül csak minden második könyvet találtunk meg, zömmel a magyar irodalom nagyjaitól származó műveket. „Nyáron valóban kézről kézre járnak a kötelező olvasmányok, a gyerekek talán most igyekeznek pótolni az évközi mulasztásokat. Új könyveket mi se igen kapunk, tavaly 12 ukrán és 1 orosz nyelvű kötettel bővült az állomány” – mondja a könyvtáros.

Könyvkereső körutunk során tehát nem találtunk olyan könyvtárat, amely valamennyi keresett iskolai kötelező olvasmánnyal rendelkezett volna. Annál többet beszélgettünk viszont olyan irodalomtanárokkal, akik rendszeresen kölcsönadják saját könyveiket tanítványaiknak, és nemegyszer előjegyzést vezetnek arról, hogy mikor ki kapja kézhez az őszi iskolakezdéskor számon kérendő olvasnivalót.

„A kultúra csak viszi a pénzt, jövedelem híján mi sem tudunk fejleszteni” – összegez az egyik tapasztalt könyvtáros. Ezzel elviekben egyet lehet érteni. Az viszont már elgondolkodtató, hogy az általunk végiglátogatott intézmények felében nem találtunk Bibliát sem. Ennek beszerzése pedig talán nem feltétlenül és nem kizárólagosan pénzkérdés. (Kárpátalja)