Kolduló gyerekrobotok Athénban

Szívszorító, pontosabban szívlágyító történeteiknek végtelen a tárháza. „A szüleim munkanélküliek.” „Az édesanyámnak még három testvéremet is el kell tartania” – néhány példa a kínálatból, amellyel az Athén, Szaloniki és más görög nagyvárosok utcáit különösen este elöntő koldusgyerekek az éttermekben vacsorázó vagy korzózó helyieket külföldi turistákat ostromolják.

A történeteket egy dolog biztosan összeköti: valamennyi kitalált sztori. A Görögországba Albániából az úttalan hegyi ösvényeken át becsempészett, öt és tíz-tizenegy év közötti kis koldusoknak „futtatóik” tanítják be, hogy milyen mesékkel próbálják adakozásra bírni a felnőtteket.

Görögország az augusztusi nyári olimpiai játékok s az odaözönlő nagyszámú külföldi látogató miatt vált célországgá. A prostitúció és a kábítószer-kereskedelem mellett az albán és a velük/nekik dolgozó más balkáni szervezett bűnözői körök – az Interpol szerint – több milliárd euró bevételhez jutnak az európai gyermekkoldus-üzletből – írta a Der Spiegel. A hamburgi hírmagazin a svájci Terre des Hommes (Emberek földje) alapítványra hivatkozva azt írja, hogy a gyermekkereskedőknek könnyű dolguk van Albániában. A kommunista rezsim összeomlása és a vadkapitalizmus beköszönte teljesen kilátástalanná tette az amúgy is szegény családok helyzetét a 3,2 millió lakosú országban, a nyomorgó nincsteleneknek pedig kapóra jön, amikor a „távoli rokonokra” hivatkozó, jól öltözött felhajtók könynyű, de jól fizető munkát ígérnek a kisfiúknak és a kislányoknak.

A Görögországba csempészett gyermekeket aztán gátlástanul kizsákmányolják. Énekelniük, koldulniuk vagy autószélvédőt kell mosniuk. Állandó felügyelőt kapnak, akinek feladata, hogy a rá bízottakat folyamatosan mozgásban tartsa, ne engedje őket játszani, lazsálni. A Terre des Hommes szerint a kis koldusok naponta 30-50 euró között keresnek, amit az utolsó centig elvesznek tőlük.

A sors tragédiája, hogy a családjaiktól elszakított, külföldre csempészett gyermekek számára kizsákmányolójuk egyben az egyedüli bizalmasuk. Ráadásul olyan agymosást kapnak, amely következtében a gyermekvédelmi szolgálatok munkatársait „szervkereskedőknek”, a rendőröket pedig „első számú közellenségnek„ tekintik. Schoch szerint sok gyermek büszke a munkájára, azt gondolván, hogy családján segít. Igazából egy ördögi körbe kerülnek, ahonnan nincs kiút. A „kiöregedő” koldusok közül a lányokat prostitúcióra kényszerítik, a fiúkból futtatók, drogfutárok lesznek.

Az olimpia közeledtével a helyzet csak súlyosbodik, a hatósá-gokkal nagy nehezen szóba álló gyerekek azt mesélik, egyre több társukat küldik Athénba – mondta Tomasz Karampalidisz, az ARSIS jogásza, aki azt tanácsolja az olimpiára utazóknak: bármennyire is szívhez szólóan koldulnak a gyermekek, ne adjanak pénzt az utcai robotoknak. A centek és eurók a futtatókat gazdagítják. (D.A.)