Kissinger nem mindig értett egyet az elnökkel

Henry Kissinger: „Remélhetőleg Bush elnökségének második periódusa már konstruktívabb lesz, mint az előző időszak”Somogyi Tibor felvételeKiadóvállalatunk, a Verlagsgruppe Passau meghívására a három folyó városába érkezett Henry Kissinger, volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter, valamint Hans-Dietrich Genscher, Németország exkülügyminisztere. A két államférfi az „Atlanti Szövetség a vége felé jár” című pódiumbeszélgetésen egyebek mellett az Amerikai Egyesült Államok és Németország viszonyát elemezte. A két idős politikus együtt írta a világtörténelmet. Henry Kissinger 1938-ban vándorolt ki családjával az Egyesült Államokba, ám szülőföldjéhez fűződő szellemi kötődése élénk maradt és erősen tükröződik történelem- és világlátásában. Annak a ténynek, hogy nem Amerikában született, az az egyik következménye, hogy az Egyesült Államok történelmét, szellemiségét, a világtörténelemben és a jelenben játszott szerepét mintegy kívülről is látja.

Ugyanakkor Kissinger, születési helyétől függetlenül, tudatosan amerikainak vallja magát, így a történelem és a világpolitika eseményeit az Egyesült Államok szemszögéből szemléli, s természetesen az USA érdekeit tekinti a legfontosabbnak. Ehhez szorosan kapcsolódik az, hogy az Egyesült Államokban lett történész, ami ugródeszkát jelentett politikai pályafutásához is. Nelson Rockefeller külpolitikai tanácsadója volt. Politikusként pályája fordulóponthoz érkezett, amikor Nixont választották meg elnökké, akinek először nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt.

Kissinger szerint az európai emberek gyakran „groteszk” módon ítélik meg George W. Bush politizálását: „Bush igyekszik helyreállítani az Atlanti Szövetséget. Remélhetőleg Bush elnökségének második periódusa már konstruktívabb lesz, mint az előző időszak” – mondta a 81 éves amerikai politikus.

Kissinger úgy véli, erősíteni kell az emberek biztonságérzetét. Ez egyben azt is jelenti, hogy Európának és Amerikának egy irányba kell haladnia, mert ha nem ezt teszik, a világban még nagyobb lesz a felfordulás. Meg van róla győződve, hogy az amerikai elnök mindent megtesz annak érdekében, hogy közelebb hozza egymáshoz az Egyesült Államokat és Európát. Ugyanakkor megjegyezte, nem mindig értett egyet az elnökkel, de mivel nem a kormány nevében, hanem magánemberként nyilatkozott, elmondta: az iraki háborúval kapcsolatban a mai napig kétségei vannak. Ám szerinte jelenleg nem ez a legsürgősebb megoldásra váró feladat, hanem az, hogy Bagdadban egy demokratikus vagy egy fundamentalista kormányt hoznak-e létre.

A 2001. szeptember 11-ei eseményekkel kapcsolatban Kissinger azt nyilatkozta, szívszorító emberi tragédia volt ez a terrortámadás, de egyben egy fordulópont is, akkor, ha a felszíni jelenségeket elválasztotta a nem látható tendenciáktól, arra kényszerítve bennünket, hogy vessük el divatos és önelégült világképünket, és próbáljunk kialakítani egy másikat. Habár Amerika számára ezt megelőzően sem volt ismeretlen jelenség a terrorizmus, az többnyire külföldi amerikai létesítmények ellen irányult, a hatás többnyire jelképes volt, és nem fenyegette az emberek életét és a civil társadalmat az Egyesült Államokban.

Hans-Dietrich Genscher, Németország volt külügyminisztere hozzátette: „Egy olyan erős államnak, mint az USA is szüksége van megbízható barátokra, szövetségesekre. Ám el kell határolnunk magunkat attól az elképzeléstől, hogy a világ minden problémáját kizárólag katonai úton rendezzük.”

Passau, november 17.