Kína kemény asszonya

Kínában hagyományosan nagy szerepük van a nőknek az élet és így a politika alakításában is, ritka eset azonban, amikor e szerep formális. Az igazán tipikus esetet leginkább a császárnék, elnökfeleségek, a tábornokok pereputtyai jelentették. Természetes, hogy jelentős közfigyelmet kapott, amikor a Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozás során a tárgyalásokat kínai részről egy nő vezette. Ma pedig az atípusos tüdőgyulladás elleni küzdelem gyeplője van női kézben, igaz, a két említett személy ugyanaz: Vu Ji miniszterelnök-helyettes. A nyugati média nem túl szellemesen „vaslady”-nek nevezi, burkoltan belátva, hogy azért abban a kultúrában is legalább vasból kell lennie annak, aki nő létére államügyeket szeretne intézni.

A 63 éves, rövid, ősz hajú, szemüveges, határozottságot sugárzó Vu aszszony rendkívül népszerű Kína-szerte. Ő az a politikus, akinek elhiszik, hogy meg tudja oldani a feladatokat, akinek elhiszik, hogy nem a saját zsebén jár az esze. Pedig szervezőzsenik errefelé viszonylag nagy számban akadnak annak ellenére, hogy számos területen európai szemnek felfoghatatlan mértékű a szervezetlenség. A miniszterelnök-helyettes, aki tagja a párt 22 tagú politikai bizottságának is, eredeti szakmáját tekintve olajipari mérnök. Messziről indult, mert egyes hírek szerint a kulturális forradalom idején buldózerkezelőként nyílt alkalma a boldogulásra. Később a ranglétrán való lépkedés során a magas politika világába akkor jutott be, amikor pekingi polgármester-helyettes lett.

Pekingi diplomáciai és sajtókörökben az a hír járja, hogy a miniszterelnök-helyettes az első perctől fogva sejtette, hogy nem a valós adatokat közlik az atípusos tüdőgyulladásról, és a helyzetet sokkal veszélyesebbnek értékelte, mint mások. Az egészségügy ugyan korábban is az ő fennhatósága alá tartozott, ez azonban gyakorlatilag, adminisztrációs szempontból mégsem jelentett mást, mint hogy a kormány hatáskörébe tartozó intézmények helyzetét tudta áttekinteni. De ott voltak még a helyi kormányzatok intézményei és természetesen a katonai létesítmények is.

Egyesek szerint a kínaiakban kifejezetten jó érzést, magabiztosságot kelt, hogy egy ilyen jellegű helyzet kezelése női kézben van. A buddhista gondolkodás illetékes istene, aki az irgalomért és a jótéteményekért felel, szintén nő: Kuanjin. Nagyon nehéz lenne felmérni, hogy ez az eszme milyen mélyen van benne a kínai néplélekben. Az kétségtelen, hogy Kuanjin népszerű és Vu Ji is népszerű. Kuanjin nő volt és Vu Ji is nő. A buddhista gondolkodásban viszonylag szolid szerepe van a nemnek, és a deklarációk szintjén a kínai politikai kiválasztásban is, ahol azért inkább hátrány nőnek lenni. S Vu Ji sem éppen feminista programokkal jutott oda, ahová jutott. De történetesen nő. S ennek a körülmények alakulása folytán egyre nagyobb szerepe van.

Peking, 2003.