Kihalhat a császárpingvin az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a felmelegedés

Az antarktiszi jég változatlan ütemű olvadása esetén 2100-ig a császárpingvinek 86 százaléka pusztulhat el – mutatta ki a massachusettsi székhelyű Woods Hole-i Óceánkutató Intézet (WHOI) tanulmánya, amely a Global Change Biology szakfolyóiratban jelenet meg csütörtökön.

A 130 centiméteresre is megnövő császárpingvinek kolóniákban élnek az Antarktisz partjai mentén összetorlódott, a szárazföldhöz odafagyott jégtáblákon. A császárpingvinek számára létfontosságú a tengerjég e speciális formája, mivel egyszerre szolgál „ugródeszkaként” táplálékszerző tengeri alámerülésekhez és menedékhelyként. Állapota befolyásolja a pingvinek egyik fő élelmének, a krillnek a mennyiségét is.

Stéphanie Jenouvrier, a WHOI madárszakértője és csapata különböző számítógépes modelleket fejlesztett és használt a táblás jégmezők és a pingvinek jövőjének megjósolására.

A legjobb esetben – ha sikerül 1,5 Celsius-fokra korlátozni a globális hőmérsékletemelkedést az iparosodás előtti szinthez képest, mint ahogy azt a párizsi klímaegyezmény előírja – a jégnek csak 5 százaléka olvad el, a császárpingvineknek pedig a 19 százaléka pusztul el 2100-ig. Ha csak 2 fokra sikerül mérsékelni a globális felmelegedést, akkor a szóban forgó jégfajtának a 15 százaléka, a jelenlegi pingvinállománynak pedig az egyharmada tűnik el.

A felmelegedés jelenlegi üteme mellett az ismert 54 császárpingvin-kolónia 80 százaléka, a madarak 86 százaléka tűnik el a Föld színéről a számítógépes modellezések szerint. E forgatókönyv megvalósulása esetén gyakorlatilag a kihalással néz szembe a császárpingvin – írják a kutatók.