Katasztrofális szárazság fenyegeti Bolívia és Peru egyes részeit

A Floridai Műszaki Intézet (FIT) kutatói Mark Bush vezetésével 370 000 évre visszamenőleg tanulmányozták az Andok éghajlatában és növényzetében bekövetkezett változásokat. Ehhez a Bolívia és Peru határán elterülő Titicaca-tó üledékeiből származó megkövült pollen összetételét elemezték, és eredményeiket a Global Change Biology című szaklapban publikálták - közli a ScienceDaily című tudományos hírportál (www.sciencedaily.com).

Arra a következtetésre jutottak, hogy a legutóbbi három interglaciális (jégkorszakok közötti hosszabb, melegebb szakasz) közül kettő során - 130 000-115 000, illetve 330 000-320 000 évvel ezelőtt - előfordult, hogy a tó mérete 85 százalékkal is csökkent, a körülötte lévő bozótos gyepek pedig elsivatagosodtak. Mindkétszer sokkal szárazabb állapot jött létre, ráadásul hirtelen váltással.

A meleg időszakokban a Titicaca-tóban élő édesvízi algák átadták helyüket a sós vizet tűrő fajoknak. A karbonátos üledékek lerakódásában is csúcs tapasztalható. Mindkét eset arra utal, hogy a tó rövid idő alatt sekéllyé vált a párolgásból adódó vízveszteség miatt. Az időszakok környezeti rekonstrukciója alapján enyhe felmelegedés hatására az erdők magasabb vidékekre húzódtak vissza, a hőmérséklet fokozódó növekedésével azonban elérkezett a szárazabb állapot, amikor az erdők terjedése teljesen leállt. A szárazabb állapotot a tó vizének elpárolgása okozta, a tó zsugorodása ugyanis számottevően kihatott az éghajlatra - elsősorban drasztikusan csökkent a csapadék mennyisége.

Az andesi erdők terjedésének megtorpanása fényében a kutatók megállapították, hogy ugyanez a száraz állapot akkor fog újra bekövetkezni, ha a hőmérséklet 1,5-2 Celsius fokkal haladja meg a mostani értékeket. A perui Andok mostani, évtizedenként 0,3-0,5 Celsius fokos felmelegedési ütemével számolva a váltással valamikor 2040 és 2050 között kell számítani.

A szárazság mintegy kétmillió embert érint majd érzékenyen. A terméshozamok jelentős csökkenése várható, és kérdéses lesz az ivóvízellátás is. A kutatás szerint a bozóttüzek visszaszorításával késleltetni lehetne az aszály legsúlyosabb következményeit.