Kamaradarabok napja

A Bernarda Alba háza előadásával kamaraszínházat csináltak Lorca drámájábólKiss Gábor felvételeŐszintén szólva nem tudom eldönteni, mennyire volt jó a csütörtök délutáni darab, ugyanis a regényt meglehetősen jól ismerem, s nekem nem voltak vele értési gondjaim, de forrásszöveg ismerete nélkül nem biztos, hogy maradéktalanul megértettem volna. A nézők véleménye nagyon megoszlott a Homo Dramaticus játékát illetően. Amiben mindenki egyetértett, a színészi játék magas színvonala volt. Viszont sokan nem értették a darab cselekményét, s nem tudták összerakni a történetet, és a szereplők váltakozása (ki, mikor, milyen figurát alakít) is követhetetlen volt. Volt, aki unatkozott, s volt, akinek „nagyon tetszett, ügyesen oldották meg az időugrásokat, a jelenetek egymásutániságát. Pontos volt a kellék- és jelhasználat.”

Két Lorca egy napon

A délelőtti Yerma után este a komáromi Selye Egyetemi Színpad szintén egy Lorcával állt ki a közönség elé, a Bernarda Alba házával. Nem láttam ugyan Kiss Péntek Józseftől, a darab rendezőjétől sok darabot, de számomra messze ez volt a legmaradandóbb. Annak ellenére, hogy kamaraszínházat csináltak Lorca drámájából, és a hátsó sorban ülve elég sok mindenről lemaradtam, élvezni tudtam az előadást. A rendező precizitására vall a szépen felállított tér – amit a szereplők nagyon jól használtak ki – és a darab pörgősége, szép ívet képező szerkezete. Ami talán fokozhatta volna a feszültséget, az anya figurájának, Bernarda Albának egy alternatív karakterváltozata lett volna. A lányait az álmoralitás betartására kényszerítő zsarnok asszony hisztérikus ordítozás helyett a lelki terror csendes szigorával nagyobb hatást érhetett volna el.

Közönségsiker a RÉV-ben

A komáromi Zsírkutya csoport Paravarietéje biztosan elvinné a közönség díját, ha lenne ilyen minősítés a fesztiválon. Az előadás másfél órája alatti folyamatos nevetés a nézők egy részét annyira kimerítette, hogy utána nem is maradtak a fesztiválklubban, hanem szállásuk mélyébe burkolózva pihegték fáradalmaikat, elalvás előtt pedig a másnapi hastájéki izomlázra próbáltak lelkileg felkészülni. A darab különálló jelenetekből épült fel – ezeket csak a szereplők figurái kötötték össze –, melyek az abszurd humor és kabaré között cikáztak ide-oda, a játékon átívelő egységes cselekmény nélkül, így az előadás maradandó momentumai részleteiben vannak elrejtve, ezek közül is a legjelentősebb a videoprojektorral vetített kisfilm az előadás alatt, melynek készítője a Paravarieté egyik szereplője, Molnár Csaba volt. A darab rendezője, Miklós László rendkívül kreatívan kezelte Tasnádi István szövegét, az egész előadás egyfajta ötletbörze volt. A Paravarieté lényege talán a mindennapi élet rejtett abszurditására való reflektálás lehetett. Nagy hangsúlyt fektettek a színészi játékra és a játszók előadói képességeire is, akik elsőrangú alakítást nyújtottak. Ez az előadás egyértelműen hozzájárult a Jókai Napok színvonalának növeléséhez.

A 43. JÓKAI NAPOK MAI PROGRAMJA

10.00 – VMK, C. Goldoni: Nyári kalandozások – variációk

(Perényi Balázs csapata a nyári színjátszó táborból); rendezte: Perényi Balázs

13.00 – VMK, szakmai értékelés

15.00 MEGLEPETÉS!!!

19.30 – Múzeumkert, Jókai Mór szobrának megkoszorúzása

20.30 – VMK, Ünnepélyes díjkiosztás

22.30 – RÉV, Fesztiválklub – búcsúbuli