Jézus korabeli zsinagógát tártak fel Izraelben

A véletlenül megtalált zsinagóga története úgy indult, hogy a katolikus Krisztus Légiója Kongregáció megvásárolt négy egymás melletti telket a Galileai-tenger, izraeli nevén a Kinneret nyugati partján az egykori Magdala városnál, hogy zarándokszállást, több felekezetet szolgáló kápolnát, vendéglőt és nőknek menedékhelyet építsen rajta. Azért errefelé, mert a keresztény hagyomány szerint Jézus ezen a vidéken töltötte élete legnagyobb részét.

Mégsem indulhatott meg az építkezés, mert az izraeli törvények szerint a földmunkák megkezdése előtt régészeti feltárásokat kell végezni. A régészek ezért kivonultak erre a területre, és munkájuk nem volt felesleges, mert egy időszámításunk szerint első századi zsinagóga maradványaira bukkantak.

Ebből a korszakból Izraelben és az egész világon eddig összesen hét zsinagógát találtak, de az ír származású Eamon Kelly, a jeruzsálemi Miasszonyunk Pápai Intézet helyettes vezetője szerint ez az egyetlen, amelyben Jézus minden bizonnyal járhatott és prédikálhatott, s ezért különösen fontos mind a zsidóknak, mind a keresztényeknek. 

Az építmény első, kezdetlegesebb szerkezetét a régészek szerint időszámításunk szerint 1-ben építették, majd 40-ben díszesebbé, jelentősebbé építették át. Abban a korban az időszámításunk szerint 20-ban alapított Tiberias nevű város előtt a szomszédos Magdala, Mária Magdaléna szülőhelye volt az egyetlen nagyobb település a Galileai-tó nyugati partján, s ezért az Újtestamentum szerint ezen a környéken tanító és prédikáló Jézus - véli Kelly - minden bizonnyal meglátogatta zsinagógáját. 

A korabeli Magdala, vagy görög nevén Magadan a Via Maris, egy fontos kereskedelmi útvonal mellett volt, amely a Földközi-tengertől indult és Galileán át elvezetett egészen Egyiptomig vagy Szíriáig. "Okos rabbi volt, tudta hová tegye az üzletét"- vélekedik Kelly. "Ha valaki Názáretből a Betsaida vagy Kapernaum nevű halászfalvakba tartott, el kellett haladnia erre"- tette hozzá.

Máté evangéliuma említi ezt a helyet (15:39): "Amikor a tömeget elbocsátotta, bárkába szállt, és Magadán környékére ment". Az ősi zsinagóga közepén egy faragott mészkő áll, ahol valószínűleg egykor a tórát olvasták a helyiek. Domborműve a valaha talált legrégebbi kőbe vésett menóraábrázolás. 

Kelly szerint annak idején ha egy idegen rabbi, egy új prédikátor jött a városba, akkor bizonyosan a zsinagógában fogadták, ugyanis akkoriban ezek az építmények nemcsak imádkozásra szolgáltak, hanem afféle közösségi házak is voltak, ahol a helyiek összegyűlhettek. 

A régészek úgy vélik, hogy időszámításunk szerint 67-68-ban, az első zsidó háború idején a rómaiak lerombolták az épületet. A zsinagógán kívül ezen a helyen horgászok medencéit és rituális fürdőt is találtak, de tovább ásnak, és folyamatosan kerülnek elő egy első századbeli városka újabb és újabb maradványai.

Közben a Krisztus Légiója Kongregáció már felépítette a kápolnát, épül a szálláshely és a vendéglő is. A már feltárt részeket májusban megnyitották a nagyközönség előtt, és eddig ötezren látták a zsidók és keresztények számára egyaránt fontos leleteket. "Ez itt egy olyan hely, amely segít megérteni, mi a közös bennünk"- vélekedik Eamon Kelly a Háárec honlapján olvasható cikkben.