Iskolába vagy munkába?

Mi az a motiváló ok, amiért egy tizenéves az iskola befejezése után tovább folytatja tanulmányait, vagy mi az, amiért éppen feladja a továbbtanulás lehetőségét. Most az utóbbi kérdésre kerestük a választ. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen elképzelései vannak a jövőt illetően egy olyan fiatalnak, aki lemond a továbbtanulás biztosította előnyökről. Több iskolában is érdeklődtünk afelől, hogy hányan próbálkoztak a nyáron valamilyen felsőfokú tanintézménybe felvételt nyerni. Az eredmény hol megdöbbentő, hol pedig kiábrándító volt.

Az Ungvári 10. sz. Dayka Gábor Középiskolában meglepően jók az eredmények. A végzősök 72%-a gondolta úgy, hogy még tovább kell képeznie magát a nagybetűs élethez. Meglepő Munkácsi Római Katolikus Líceum példája, ahol két ember kivételével mindenki diplomaszerzés céljával folytatja tanulmányait. Eszenyben viszont mindössze nyolcan gondolták úgy, hogy még tanulniuk kell. Lássuk mindezt a számok tükrében:

Nézzünk meg például egy átlagos városi középiskolát, itt a gyerekek 86%-a szeretne diplomát szerezni, míg az egyik átlagos falusi iskolában 68%-os ez az arány.

Megkerestünk 3 ifjú hölgyet, akik 17 éves koruk ellenére optimistán látják jövőjüket függetlenül attól, hogy nincs diploma a zsebükben.

Bukova Natália a 10. osztály befejezése után anyagi okok miatt volt kénytelen munkába állni. Érdeklődését az keltette fel, hogy függetlenül másoktól, saját keresetre tehet szert. A tanulás soha nem ment neki. Miután anyagi gondjai rendeződtek, férjhez ment.

Kerekes Diana, miután elvégezte a Szürtei Középiskolát, fodrásznőként szeretett volna érvényesülni, de mivel az ukrán nyelv nem volt az erőssége, nem adta be kérelmét egy szaktanfolyamra. De a továbbtanulásról nem mondott le, úgy döntött, jövőre megpróbálja.

Kics Renátának nézeteltérése volt a tanáraival, ezért búcsút mondott az iskolának. De döntését nem bánta meg, mivel megismerkedett jelenlegi férjével, akinek az idén egy gyönyörű gyermeket szült. Úgy döntött, ha gyermeke eléri az óvodáskort, folytatja tanulmányait.