Indián birodalmak tündöklése és bukása Dél-Amerikában

Az első hódítók a spanyolok és a portugálok voltak, akik a pápa által jóváhagyott 1494-es tordesillasi szerződésben osztották fel az Európán kívüli világot. A következő sorokban e három civilizációt szeretném röviden bemutatni az olvasónak.

A maják Közép-Amerikában élő civilizáció volt, amelyik már i. e. 10 000-től létezett. I. e. 2 300-tól elterjedt körükben az agyagművesség és a kerámiakészítés, termesztettek kukoricát, tököt; tapasztott, favázas épületekben laktak. A falvaikban 100–500 lakos élt, i. e. 450-tól vannak adatok nagyobb városokról is (2–10 ezer lakos). Három város, Chichén Itzá, Mayapán és Uxmal szövetséget kötött, amely kb. i. u. 1 200-ig létezett. A hatalmat Mayapán szerezte meg, uralma 200 évig tartott. Mikor megérkeztek a spanyolok, a királyság már felbomlott, ezzel is megkönnyítve a hódítók dolgát. 1541-re már az egész Yucatán-félszigetet uralmuk alá hajtották, csak az itzák törzse harcolt ellenük két évszázadon keresztül. A maja civilizáció fejlett csillagászattal rendelkezett, a maja naptár ma is lázba hozza tudósainkat. (Ebben 52 év 73 tzolkint, azaz 18 890 napot tesz ki. Az 52 éves ciklus végét szerencsétlen időszaknak tartották, 100 ilyen ciklus alkot egy időszámítási korszakot. Az időszámlálást 5125 évente újból kezdik és korszakonként számolják. Az új ciklus kezdete 2012. december 22-én lesz, amelyet sokan az idő végének tekintenek, holott csak új időszámítási ciklus kezdődik.)

A következő jelentős birodalom az aztékoké volt (önmagukat mexikáknak nevezték). A birodalom a Mexikói-fennsíkon terült el, a Csendes-óceán és a Mexikói-öböl között, létrehozása a 14–15. századra tehető. A birodalom a katonai hatalomra épült, fővárosa Tenocstitlán volt (itt található a mai Mexikó fővárosa). Az aztékok a 2–12. században vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, nomád népek voltak. A 13. században délebbre húzódtak, ahol is leigázták az olmékokat, akiktől átvették katonai szervezetrendszerüket. A birodalom 1521-ig állt fenn, amikor is a spanyol hódítók Hernán Cortes de Monroy y Pizarro (1485–1547) vezetésével legyőzték az utolsó azték uralkodót – Cuauhtémocot, aki 1520-tól uralkodott. A spanyolok 1521. augusztus 13-án elfogták és megkínozták: lábait tűz felett égették, hogy árulja el az azték kincsek rejtekhelyét. Az uralkodó a történelmi források szerint szó nélkül tűrte kínzásait, később a spanyolok felakasztották. Emlékét Mexikóban szobrok, utcanevek őrzik mint szabadsághősét. Nevét napjainkban is sok mexikói választja keresztnévként.

Utoljára az Inka Birodalmat hagytam, amelyik a legnagyobb terjedelmű volt az összes közül. Fénykorában magába foglalta a mai Peru, Ecuador, Kolumbia, Bolívia, Argentína és Chile területeit. A birodalom kiterjedése 2 millió négyzetkilométer volt, 10 millió lakossal. A 13. században a kecsua néphez tartozó inka törzs hozta létre, központja Cuzco volt, a Titicaca-tó mellett. A spanyolok Francisco Pizarro González (1478–1541) vezetésével tőrbe csalták az inka uralkodót, Atahualpát, és meggyilkolták (annak ellenére, hogy az inkák kifizették uralkodójukért a váltságdíjat). A trónon Manko Inka követte, aki szintén harcolt a hódítók ellen, de csatát vesztett. Az uralkodó elmenekült, híveivel új várost alapított – Vilcabambát, amelyet a spanyolok sose foglaltak el. A spanyolok az uralkodót megmérgezték, utódja fia, Szajri Tupac lett. Ő békét kötött a spanyolokkal, de halála után 1561-ben fia, Titu Cuszi Jupanki a harcot választotta. Őt fia, Túpac Amaru követte, aki 1572-ben a várost felgyújtatta, hogy ne kerülhessen spanyol kézre. Lakossága a környező hegyekbe menekült a spanyolok elől; az uralkodót családjával együtt elfogták és kivégezték. A város feledésbe merült, és csak az 1997–2001 között tartott kutatások során fedezték fel újra, 80 km távolságra Machu Picchutól.

Az inka civilizáció nagyon fejlett volt. Öntözéses földművelést alkalmaztak, lecsapolták a mocsarakat, bronzeszközöket használtak. Kukoricát, paprikát, babot, burgonyát, gyapotot termesztettek, háziállatokat is tenyésztettek (lámát). Ismerték a téglát és a habarcsot is. A birodalmat mintegy 25 000 kilométernyi út hálózta be, ezek szélessége 2,5–6 m volt. Aranyat, ezüstöt is bányásztak, ami lényegében a vesztüket okozta. Mint azt már egy előző cikkemben írtam, hiteles adatok szerint a spanyolok 1503 és 1660 között 185 ezer kg aranyat és 16 millió kg ezüstöt szállítottak Spanyolországba.

Az említett birodalmak az emberi mohóság, a könyörtelen rablás áldozatai lettek. A hódítók technikai fölénye és az általuk behurcolt betegségek (himlő, tífusz stb.) egy évszázad alatt felszámolták a virágzó kultúrájukat. (Sidó Zsolt)