Híresek és hírhedtek kulturális portrékrónikája

Tudják-e, ki volt Luis „Lepke” Buchalter? Nem pehelysúlyú bokszoló, de még csak nem is a pillangózás királya. A légies becenév nehézsúlyú maffiózót takar, aki – gengszterfőnöki mivolta ellenére – páratlanul dicstelen véget ért: 1944-ben felakasztották. Illegális tevékenységének alapja a munkáltatók védelme volt – a századelő Amerikájának sanyarú sorsú gyári dolgozóit módszeres zsarolással rémisztette el a sztrájkoktól és egyéb szakszervezeti mozgolódásoktól – emlékeztet a Népszabadság egy kiállítás apropóján. A kalandos életű, orosz bevándorlók gyermekeként ízig-vérig amerikai Lepke olyan kevésbé hírhedt, de illusztris személyek társaságában látható, mint Meryl Streep, Albert Einstein, vagy Larry King. Oz Almog, izraeli festő, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban nemrégiben megnyílt „hát ő is...??” címet viselő arcképcsarnoka vagy száz nemzetközi ismeretségű – orosz, német, amerikai, izraeli – zsidó származású tudós, feltaláló, sportoló, zeneszerző, énekes, színész, komikus, bűnöző, író, festő, politikus olajjal festett, nagyított útlevélképnek tetsző portréját tárja a látogató elé. Kiegészítve olyan közérdeklődésre számot tartó információkkal, mint hogy például a Gyalogkakukk, Sylvester, a kandúr és Bugs Bunny amerikai hangja, Mel Blanc allergiás volt a répára. Vagy hogy Bill Goldberg (szintén amerikai) izomkolosszus, a római gladiátorküzdelmek modernkori változatának sztárja, a majdnem legjobban fizetett wrestlingharcos, fellépései előtt az öltöző szekrényébe veri a fejét. A lexikális tudás a tudomány irányába bővül tovább, ha például Hedy Lamar színésznő és feltaláló portréja mellett is elidőzünk egy darabig. Az Extázis, az Algír és a Ziegfeld Girl sztárja egy avantgárd zeneszerzővel, bizonyos George Auteil-lel, a náci haderő megzavarására kidolgozta a rádiójelek követhetetlenségére alkalmatos frekvenciaugrót – a szabadalmaztatott találmány végül nem a szövetségesek elleni hatékony gáncsként, hanem a mobiltelefon és a kábel nélküli internetes kapcsolat alapjaként vált ismertté. Helena Rubinsteint, a kozmetikai ipar nagyasszonyát pedig egy melbourne-i rokonlátogatás során a bőrápoló szerek lehangoló hiánya miatt ért keserű tapasztalatok sarkallták a múlt század közepére százmillió dolláros forgalmat elért birodalmának kiépítésére.

Yves Montand, Fred Astaire, Neil Simon, Mark Knopfler, Benjamin „Bugsy” Siegel – Las Vegas létrehozójának, a szesztilalom alatt az alkoholcsempészet irányítójának – portréja mellett Oz Almog is felbukkan. S ha az arcképcsarnok végigböngészése után a néző többé nem meditál a kiállítás titulusán, a festő elérte célját. (o.cs.)