Helytállás és küzdeni akarás élteti őket

Az iskolaalapítás politikai tett. A világ szerencsésebb nemzeteinél valószínűleg nem az. De a kisebbségbe szorult kárpátaljai magyarság számára mindenképpen meghatározó, a jövő szempontjából fontos esemény. Különösen az volt 1953-ban. A kolhozosítás első nyomorúságos éveiben, akkor, amikor az itteniek alig ocsúdtak a háború és lágerek borzalmaiból...

Amikor a kárpátaljai magyarok boldogulása olyan kilátástalannak tűnt. Ekkor alakult az itt működő népi iskola bázisán a Kaszonyi Középiskola. Az itteni magyarság élni akarását jelzi az a tény, hogy a frissen felállított intézménybe nem csupán a környező falvak fiataljai iratkoztak be: jöttek diákok Csapról, Munkácsról, Ungvárról, a megye számos távolabbi magyar településéről, az iskola mellett abban az időben internátus is működött – mondta Márkus Miklós igazgató a jubileum alkalmából rendezett ünnepségen. Mert a Kaszonyi Középiskola azon kevés helyek egyike volt, ahol a tanulók anyanyelvükön tanulhattak, érettségizhettek. Ezen lehetőségnek a fontosságát az államnyelv elsajátításával küszködő mai nemzedékek is jól érzékelik.

A kárpátaljai magyarságnak – a Kaszonyi Középiskolához hasonló intézményeknek köszönhetően – sikerült kinevelnie saját értelmiségét. Sok itteni végzősből lett agronómus, orvos, mérnök. És tanító. Akik megőrizték és tanítványaiknak továbbadták azt a szellemiséget, amelyet egykori oktatóitól kaptak. S amely a hagyományok ápolásán, az anyanyelv őrzésén túl a korszerű ismeretek megszerzésére irányult. Az egykori mezőváros, járási székhely oktatási intézményében ma is színvonalas oktató-nevelő munka folyik. Mindennél jobban jelzi az a tény, hogy végzősei közül ma is közel százan tanulnak főiskolákon, egyetemeken.

– Itt, ahol tőlünk néhány száz méterre húzódik az Európai Unió határa válik egyértelművé, hogy mindinkább az európai értékrendhez kell igazodnunk, ezt kell életünk alappillérévé tennünk. Az európai értékrend legfőképpen a tudásalapú társadalmat, a szellemi teljesítmény megbecsülését jelenti – hangsúlyozta Bihari András, a beregszászi járási állami közigazgatás elnöke, aki annak a reményének adott hangot, hogy egy év múlva sor kerül az új iskolaszárny alapkövének letételére.

A jubileum alkalmából köszöntötte az iskola diákjait Zubánics László, az UMDSZ országos tanácsának elnöke, dr. Deák Ferenc és Halász József (korábban mindketten igazgatói voltak az intézménynek), Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke, dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke. Küzdeni akarás és áldozatkészség, ez legyen életetek zsinórmértéke, mondta köszöntőjében Estók István helyi református lelkipásztor, aki Isten áldását kérte az iskola tanulóira, a tantestület további munkájára. A rendezvény második részében az iskola tanulói a helyi kultúrházban színvonalas műsorral kedveskedtek tanáraiknak és a nagyszámú vendégseregnek. A diákok egy szál vörös szegfűvel és emléklappal ajándékozták meg az ünnepség valamennyi résztvevőjét.