Házifeladat-ellenőrzés

Az írásbeli házi feladatok helyes kijelölése és előkészítése döntő módon hat sikeres megoldásukra. Csak a jól átgondolt, kellő időben feladott, megfelelő útbaigazítással előkészített házi feladatok teszik lehetővé a tanulók számára az otthoni és eredményes munkát.

Az írásbeli házi feladatok helyes kijelölése és előkészítése döntő módon hat sikeres megoldásukra. Csak a jól átgondolt, kellő időben feladott, megfelelő útbaigazítással előkészített házi feladatok teszik lehetővé a tanulók számára az otthoni és eredményes munkát.

Az írásbeli házi feladatok didaktikai és módszertani szempontból helyes, eredményes ellenőrzése körültekintő, kitartó munkát kíván a tanítótól. Hogy az írásbeli házi feladatok valóban hozzájáruljanak a tanulók ismereteinek elmélyítéséhez, rögzítéséhez, készségeik fejlesztéséhez, rendkívül fontos a mindenre kiterjedő, következetes, a nevelőtestületen belül is összehangolt ellenőrző munka. Kétségtelen, hogy a didaktikai és módszertani szempontból eredményes ellenőrzés nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma a ráfordított idő. A kevesebb időt igénylő, ún. futólagos ellenőrzés csak formális jellegű, s legfeljebb annak a megállapítására jó, hogy a tanulók elkészítették-e a feladatot. Az alapos, mindenre kiterjedő számonkérés ezzel szemben könnyen elveheti a tanítási óra jelentős részét. Sokszor a tervezettnél hoszszabbra nyúlt írásbeli házi feladat ellenőrzése miatt borul fel a tanítási óra jól tervezett időbeosztása.

Az írásbeli házi feladatok ellenőrzése valóban sok időt vesz igénybe akkor, ha:

a/ sok volt az írásbeli feladat;

b/ ha a tanulók nem egységes feladatot kapnak;

c/ ha a házi feladat kijelölése, ill. előkészítése nem volt megfelelő.

Csaknem általános az a szokás, hogy a tanító az óra elején ellenőrzi a házi feladatot – függetlenül annak tárgyától. Ezzel bizonyos mértékben gépiessé, merevvé, megszokottá teszi a tanítási óra megkezdését, ami sem a tanító, sem a tanuló szempontjából nem szerencsés. A helyes témaválasztás lehetővé teszi az óra közbeni vagy az óra végi ellenőrzést is. Tehetjük a szóbeli számonkérés után is, ha mintegy az elmondottak alátámasztására, igazolására szolgál, de tényanyagot szolgáltat. A tanítási óra végére főként akkor maradhat az írásbeli házi feladat ellenőrzése, ha sem a szóbeli számonkéréssel, sem az új anyaggal semmiféle kapcsolatban nincs.

AZ ELLENŐRZÉS

Sokat vitatott és sok helyes gondolatot, eljárást eredményező kérdés: hogyan történjék az írásbeli házi feladatok ellenőrzése. A gyakorlatban a tanítási órán az ellenőrzésnek két módjával találkozunk: az egyik az alaki (formai) ellenőrzés, a másik a tartalmi. Az előbbinél a tanító (tanár) futólagos ellenőrzéssel győződik meg róla, vajon minden tanuló elkészítette-e a házi feladatot, az utóbbinál annak a megállapítására törekszik, hogy megfelelő úton-módon oldották-e meg a tanulók a feladatok tartalmi vonatkozásait, s a kívánt eredményhez jutottak-e. A tartalmi ellenőrzés minden tantárgyra nézve azonos módon követhető, részletekig menő szabályokat felállítani nem lehet, mert úgyszólván minden tantárgynak más és más a természete, sőt ugyanazon a tárgyon belül a váltakozó, más-más megoldású feladatok más és más ellenőrzést igényelnek. Például a magyar irodalomban lehetnek egyöntetű és eltérő megoldású írásbeli házi feladatok. A német nyelvi és a számtani írásbeli házi feladatok ellenőrzése és javítása könnyebb, nemcsak rövidebb voltuk miatt, hanem azért is, mert a legtöbb esetben az osztály azonos feladatot kap.

A tanító számára e forma megkönnyíti az ellenőrzést, de a közös feladatok megoldása nem jelent minden tanuló számára azonos munkát . A legjobbak, akik a tanítási órán teljesen megértették az anyagot, biztosan kezelik, azoknak a tanulóknak, akik a tanítási órán nem szereztek ilyen fokú biztonságot, sokkal több fejtörést, nehézséget jelent a feladatok megoldása, lényegében több időre is van szükségük.

Ugyancsak nem helyeselhető az ellenőrzésnek az a még ma is elég gyakori módja, hogy amíg az egyik tanuló felel, addig a másik a táblára írja fel az otthon elkészített feladatot. Ez is a tanulók figyelmének, érdeklődésének megosztását eredményezi, ha az egyik tanuló a felelőt figyeli, a másik pedig a táblánál dolgozó munkáját.

Semmiképpen sem igazolja ezt az eljárást az időnyerési szándék. A tanító feltétlenül törekedjék az ellenőrzés változatosságára. Az azonos módon végzett ellenőrzés ugyanis a formálissá, merevvé válás veszélyét rejti magában. Az oktató egy pillanatra se tévessze szem elől, hogy az írásbeli házi feladat csak úgy lesz az oktatás alkotó részévé, ha előkészítésének és ellenőrzésének minden mozzanatát a kezében tartja. A leggondosabb szervezés sem teszi lehetővé azonban minden füzet alapos átnézését, bármilyen rövid is az írásbeli házi feladat. Ez a körülmény szükségessé teszi, hogy a tanító időnként alaposan átnézze a füzeteket, a hibákat megjelölje, és javításukat megkövetelje a tanulóktól. Hogy milyen időközökben kerüljön sor az ilyenfajta ellenőrzésre, az elsősorban az osztály felkészültségétől és a házi feladatok előkészítéséhez való viszonytól függ.

Jól dolgozó osztályban természetesen könnyebb a helyzet, a gyenge felkészültségű vagy a házi feladat elkészítése terén hanyag, felületes osztály ebben a tekintetben nagyobb körültekintést, sűrűbb ellenőrzést igényel. Sőt pontosan kell ismernie a tanítónak azokat a tanulókat, akiknek az otthon elkészített munkáját állandóan figyelemmel kell kísérnie, mert vagy rosszul, hibásan dolgoznak, vagy pedig azért, mert felületesek, hanyagok. Fontos az írásbeli házi feladatok értékelése, észrevételekkel való ellátása. Buzdító hatású és a házi feladat értékét nagyban növeli a tanuló szemében, ha feladatára osztályzatot is kap. Különösen fontos ez a gyengébb teljesítményűeknél. Óvakodni kell a nagyvonalú, az itt-ott egy-egy hibát aláhúzó javítástól, a pedagógus mindig csak olyan feladatot írjon alá, amelyet valóban gondosan át is nézett. Az írásbeli házi feladatok ellenőrzése, javítása pontos képet ad a nemcsak egy-egy tanuló, hanem az egész osztály tudásáról is.

Rá kell mutatnunk az írásbeli házi feladatok ellenőrzésének, javításának nagy nevelő hatására is. A rendszeres, következetes tanítói ellenőrzés gondos, önálló munkára szoktatja a tanulókat, eredmény: tiszta füzet, szép írás.

Ha azt akarjuk, hogy az írásbeli házi feladatok valóban betöltsék fontos didaktikai és módszertani szerepüket, akkor ellenőrzésük és javításuk során a következőkre kell tekintettel lennünk:

– az ellenőrzés, javítás egységes legyen, nemcsak formai, hanem tartalmi vonatkozásaiban is;

– a mindenre kiterjedő javításra, ellenőrzésre minél sűrűbben kerüljön sor, s a javítást úgy végeztessük el a tanulókkal, hogy az valóban nevelő hatású legyen;

– az ellenőrzés, javítás ne legyen formális, merev, megszokott;

– a tanító (tanár) érezze át a munka nagy nevelő erejét, hatását.

A szerző gyakorló pedagógus

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?