Havas Henrik harca a rákkal

Aránylag régóta ismerjük egymást személyesen, és nekem már a legutóbbi, nyári találkozásunkkor is feltűnt, hogy sokat fogytál. Én ezt meg is említettem neked, de te mással magyaráztad ennek az okát.

Ez valóban így is volt. Lényegében három évvel ezelőtt, a súlyom miatt elkezdtem keményen sportolni. Súlyzózás, futás és szauna szerepelt az edzésprogramomban. A súlycsökkenésemet pedig én ennek tulajdonítottam. Ugyanakkor komoly alhasi fájdalmaim is jelentkeztek.

Mikor fordultál orvoshoz?

Gyakran előfordultam az elmúlt esztendőben orvosom rendelőjében. A dokinak hiába panaszkodtam, hogy fájdalmaim vannak, mintha nem vett volna komolyan. Orvosságot sem írt fel soha, és mindig megpróbált poénos lenne, „Jaj, Henrik, már megint mit evett?” kérdéssel.

Mikor fordult komolyra a betegséged?

November vége felé kezdett a fájdalmam elviselhetetlenné válni. A mérleg szerint tizenhat kilót fogytam. Egy ismerősöm ajánlatára gasztroenterológushoz fordultam, aki teljes kivizsgálást végzett. Ennek eredményén nemcsak ő, hanem én is nagyon meglepődtem. Kiderült, hogy a vastagbél okozza a problémát, ugyanis gyulladásban van, ami már átterjedt a környező szövetekre is.

Ezek után rögtön következett a műtét?

Néhány napot kaptam, ami arra volt jó, hogy tisztázzak magamban néhány dolgot, és lelkileg felkészüljek. Tudtam, hogy nagyon veszélyes műtét vár rám, de nem féltem. Nem volt halálfélelmem. Négy és fél órát voltam a műtőben. Műtét közben aztán az is kiderült, hogy az összenövéseknek köszönhetően el kell távolítani a vastagbelem és a lépem egy részét is. Még a műtőasztalon feküdtem, amikor a szövetvizsgálat eredménye azt is kimutatta, hogy nem csupán rákra hajlamos, hanem rosszindulatú szövetkezdemények is voltak.

Mennyi ideig voltál kórházban?

Két hetet töltöttem ott, és december 24-én engedtek haza.

Az orvosok mivel biztattak?

Megnyugtattak, és őszintének tűntek. Állításuk szerint megállították a gyilkos kórt, sugárkezelésre és kemoterápiára sem kell járnom.

Mennyire kellett változtatnod az életviteleden?

Az étrendemen kell sokat változtatnom. Úgy kell élnem, mint egy cukorbetegnek, mivel a hasnyálmiri gyem egy részét eltávolították. Naponta háromszor kapok inzulint. Tudom, hogy nagyon szereted a mun kádat.

Hogyan tovább?

Lassan, fokozatosan szeretnék viszszatérni a médiába. Tudom jól, hogy pihenésre és megerősödésre is szükségem van. Annyi azért biztos, hogy a kéthetes kórházi bentlakásomat és a harcomat a gyilkos betegséggel, a rákkal, könyvben fogom megírni.