Koncsol László 1968-tól 2001 júniusáig megjelent cikkeinek kötetnyi gyűjteményét és a vele készült beszélgetések, interjúk válogatását adta közre az AB-ART Kiadó az idei ünnepi könyvhétre.
HAJTMAN BÉLA
Az életrajzi vonatkozásokra, a családra, a szellemi közegre és természetesen irodalmi, valamint helytörténészi munkásságára kiterjedő barátian meghitt kérdésekre adandó válaszokban nemcsak az induló irodalomkritikus, irodalmár, lapszerkesztő, helytörténész pályaképét és eddigi termékeny életútját, hanem a mélyen vallásos, a minden korban és időben erkölcsi tisztaságát, a makulátlan nagyságát megőrző Embert ismerheti meg az olvasó, aki soha, semmilyen körülmények között nem tudott és nem is akart az elmúlt rendszer teljhatalmú pártideológiájának kiszolgálójává, az ellentmondásokkal teli kor meghasonlottjává lenni. Ezt bizonyítja az is, hogy a reá nehezedő „politikai nyomás“ hatására kénytelen megválni az Irodalmi Szemle szerkesztőségétől, inkább a létbizonytalanságot vállalja fel szabadúszóként, majdan egy csallóközi falucskában, Diósförgepatonyban érik őt a helytörténeti kutatások, az alkotókedv örömei. Neki köszönhetjük a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatának számos kiadványát, a diákoknak és tanároknak egyaránt hasznos játékos verstanát, a gyermekeknek szánt Csiribik verseskötetét. Nem hagyhatjuk ki a sorból irodalomkritikai és -elméleti tanulmányait sem. Biztató című versére Vass Lajos írt kórusművet az akkori Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkara tagjainak ajánlva. Nemcsak a költeményben, az énekkari kompozícióban szólamonként „dübörög, dobol a hegyi folyó“.
Koncsol a Kálvinista Szemle olvasótábora körében is rendkívül népszerű. Berencs várbörtönébe zárt református prédikátorok és más protestáns lelkészek életét, munkásságát mutatja be a lap hasábjain.
Az interjúkból azt is megtudhatjuk, hogy zenei pályára készült az egykori sárospataki diák, ezt bizonyítja az orgonajáték elsajátítása és kántorkodásának évei is. A tanulmányok, hivatalos levelezések, cikkek közé Koncsol egy-két hosszabb lélegzetvételű, a lélek mélységeit bejáró és feltáró költeményt is beemelt a kötetbe. Emlékezéseiben felidézi diáktársait, későbbi pályatársait, kik valamelyest segítettek diszkriminált helyzetén, enyhíteni próbáltak gondokkal teli, megpróbáltatásokkal terhelt életkörülményein.
A legtöbbet mégis töretlen hitének, s ebből adódóan szilárd tartópilléreken nyugvó, mélyen gyökerező istenszeretetének köszönhet Koncsol László. Ezt alátámasztandó álljon itt e hitvallásnak is tartható önvallomás a kötet egyik interjújából:
„Nyugalmat csak az Úrban való hitem s munkám hasznos voltába helyezett bizalmam ad. Érzem, hogy Valaki vezet, s ettől boldog vagyok, és átadom magam neki. Dolgozom, amíg Ő erőt és földi életet ad hozzá.“
(AB-ART, 2002)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.