A kastély dísztermében olyan hangulatot teremtettek, mint amilyen egykoron szenteste lehetett egy családi lakószobában; még a fahéj és a narancs illatát is érezni. A múzsák termében a behavazott fenyők és a kibontásra váró ajándékcsomagok között karácsony reggele köszönt ránk. A 17. század játékait is felfedezhetjük a fenyőerdőben, amelyet fehér plüssmackók, baglyok és rókák leptek el. Van kidíszített zeneterem és könyvtárszoba, gyönyörűen megterített karácsonyi asztal az ebédlőben, a királyi szobában egy régi jászol honol, a dolgozószobában pedig bábszínház fogadja a gyerekeket, akik a nézelődés után az alagsorban csórhatnak a süteményekből és csokoládékból, amelyeket külön erre az alkalomra készített egy cukrászmester. A kastély központi nagy szalonjában fedezzük fel a hatalmas hőlégballont egy havas fenyőerdő közepén. Az összes szoba, folyosó, galéria ünnepi díszben ragyog, aranyos fénybe öltöztetett fenyőfák, olykor megdöbbentő kreációk adnak sajátos karácsonyi bájt a château-nak és udvarának, a kinti játékvilágnak. Ha leszáll az est, a kastélykertben kigyúlnak a fények, pislákol, csillog ezernyi fényfüzér, megvilágítva a puszpángbokrokat és -sövényeket. A kertet egy kis állat 5 méter magas fénylő változata uralja – egy mókus, amely Nicolas Fouquet, az első kastélytulajdonos jelképe volt.
Urbán Gabriella
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.