Funar nyeregben érzi magát, népszerűsége egyelőre töretlen

Szorul a hurok Gheorghe Funar nyaka körül. A nagyszebeni számvevőszék döntése alapján jelzálog került a szélsőséges, magyarellenes kolozsvári polgármester Monostor lakótelepi lakására, és a kolozsvári pénzügyi igazgatóság a politikus fizetését is zárolta.

Ám aki azt hiszi, hogy a több száz perbe belekeveredett Funar utolsó kártyáját is kijátszotta, téved. A számvevőszék már szeptember közepén megállapította, hogy a polgármester és hivatalának több alkalmazottja az elmúlt három év leforgása alatt összesen 634 millió lejnyi jogtalan prémiumot és más juttatást vett fel. A kifizetésekért a hatóság Funar mellett Olimpia Moigradeant, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatóját tartja felelősnek.

Mihai Costin Kolozs megyei pénzügyi igazgató szerint a juttatásokból Mircea Gavrila parasztpárti és Boros János RMDSZ-es polgármester is részesült. Utóbbi kezdettől fogva kijelentette: a rá eső összeget kész visszafizetni. Funar és a többi alkalmazott erre azonban nem hajlandó, így került a lakására jelzálog.

A polgármester megfellebbezte a döntést a legfelsőbb bíróságon, s abban reménykedik, hogy felmentik, mert belátják: az ügy hátterében politikai megfontolások állnak. Gheorghe Funar fizetését viszont amiatt zárolták, mert a helyi bíróság már több alkalommal is kötelezte őt arra, hogy hívja össze a kolozsvári képviselő-testületet, véglegesítse a városi vagyonleltárt, de a polgármester mindezt elszabotálta.

A kolozsvári helyhatósági háború több mint kétéves múltra tekint vissza. Funar 2001-ben azzal az indoklással kérte a helyi tanács feloszlásának megállapítását, mert a testület három egymást követő ülésén egyetlen határozatot sem fogadott el. A törvény betűje szerint igaza volt. A tanács – amely többségben nem a Nagy-Románia Párt embereiből áll – azonban azzal védekezett: a polgármester csak olyan határozattervezeteket terjesztett elő, amelyek elfogadása lehetetlen volt. Ezt követően Funar megtagadta a tanács összehívását, a tanácsosok pedig több alkalommal a polgármester nélkül üléseztek. Ez utóbbi tanácskozásokat a városvezető egyszerű „„aráti összejöveteleknek“”tekintette. A kolozsvári bíróság csaknem egyéves huzavona után kimondta: a tanács jogszerűen működik. Funart pedig az idén már kétszer is bírósági elnöki rendelettel kötelezték arra, hogy a tanácsülést összehívja.

A Funar – elyi tanács háborúskodás valódi oka az, hogy a kolozsvári polgármester rádöbbent: a 2000. júniusi választások nyomán létrejött városi testületben pártja kisebbségbe szorult. A kormányzó Szociáldemokrata Párt és az őt támogató RMDSZ helyi szinten összefogott a parlamentben egyébként ellenzékben lévő liberálisokkal és demokratákkal. A maga nemében egyedülálló kolozsvári koalíció pedig rendre leszavazza Funar bizarr ötleteinek megvalósítását. A magyarellenes kirohanásairól elhíresült politikus ezért úgy gondolta, sokkal előnyösebb, ha a tanács működését valamilyen módon ellehetetleníti, jogszerűségét megkérdőjelezi. A város költségkiadásait pedig majd utólag hagyatja jóvá a testülettel.

Funar az elmúlt években minden alkalmat megragadott, hogy borsot törjön a szociáldemokrata prefektus és így a kormánypárt orra alá. Megtagadta a nyugalomba vonult Titus Jude városi jegyző helyett a prefektus által jelölt hivatalnok elfogadását, majd a posztra kiírt pályázat elbírálását többször is úgy irányította, hogy saját emberét hozza helyzetbe. Perek hosszú sora keletkezett ez ügyből is. Végül Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus kimondta: Funar a jogrendet lábbal tiporja, ezért a hatóságoknak mérlegelniük kell letartóztatását.

Persze erre nem került sor. Gheorghe Funarra Romániának még ma is szüksége van. Mással nem magyarázható ugyanis az, hogy a több mint hatszáz büntetőjogi és polgári pert, amelyet indított, vagy amelyet ellene indítottak, a kolozsvári polgármester szárazon megúszta. Egyesek úgy vélik talán, hogy Funar leköti a magyarellenes erdélyi román nacionalisták figyelmét, s ellentételként még az sem túl drága, ha négyévenként ismét elnyeri a polgármesterséget.

A román hatalom tudja, hogy Gheorghe Funar veszített korábbi népszerűségéből, ám azt is látja, hogy nem eleget. Ezt egyébként a közvélemény-kutatások is tanúsítják. Miközben az egyik októberi felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 1,1 százaléka állította azt, hogy Románia elnöki tisztségébe Funart kellene megválasztani, s ugyanakkor a kolozsvári polgármester országos bizalmatlansági indexe 72 százalékos volt, idén augusztusban a kolozsváriak 32,6 százaléka vélte, hogy ő a legalkalmasabb a polgármesteri szék újbóli elfoglalására.

Funar ezzel bebizonyította: továbbra is az első helyen áll Erdély fővárosában, a demokrata párti Emil Bocra csupán a megkérdezettek 14,6, Ioan Rus jelenlegi belügyminiszterre – aki egyébként kolozsvári egyetemi tanár és vállalkozó – pedig mindössze 10,7 százaléknyian voksolnának a jövő júniusi helyhatósági választáson. Arról nem is szólva, hogy a kiegyensúlyozott, megfontolt és a magyarokkal szemben is korrekt módon viselkedő Vasile Soporan prefektus, ha indulna a polgármesteri választáson, csak a szavazatok 6,1 százalékát kapná meg.

Funar nyeregben érzi magát. Azt reméli, hogy a Nagy-Románia Párt, amelynek főtitkára, megnyeri a jövő évi választásokat, s őt a kormányfői szék várja. Azért talán lemondana a kolozsvári polgármesterségről.

Híveinek köre bizonyos mértékben csökkent az elmúlt években. Hogy még mindig akadnak azonban feltétlen támogatói, ezt legutóbb az is bizonyította, hogy születésnapjára a polgármesteri hivatal alkalmazottaitól piros-sárga-kék tortát kapott. Tetején Avram Iancu mócvezér állott – marcipánváltozatban.

Kolozsvár, 2003. november