A Paris Plage a pont Saint-Michelnél
Forró homok a talpunk alatt
Milyen jó is az, amikor a tengerparton pihenhetjük ki fáradalmainkat, itt gyűjthetünk erőt, energiát és jókedvet. Nem mindenki jut el azonban ilyen álomhelyre. Aki kénytelen otthon nyaralni, annak marad a hazai tópart, a strand vagy a ma már szinte minden nagyvárosban megtalálható városi, folyóparti strand.
Népszerű lett Pozsonyban is a ligetfalui Duna-parti strand, ahol a forró homok a talpunk alatt azt az illúziót teremti, hogy a tengerparton vagyunk. Hullámzó tenger ugyan nincs, de a stílusos alacsony medence, a nyugágyak, a kávéházi terasz is a kedvünkre van, a kényelmünket szolgálja, és lustaságunkat erősíti. A kis játszóház a gyerekeknek, a szép kilátás a folyóra, a városra pedig nekünk, felnőtteknek szerez örömet.
Európa szinte összes fővárosában hagyománnyá vált, hogy nyáron nyugágyakkal, zuhanyozókkal, napernyőkkel felszerelt folyóparti homokos strandot nyitnak, ahol a helyieket és a turistákat különböző programokkal szórakoztatják. Több helyen nyitnak könyv- és újságkölcsönzőt, a wifikávézó szinte természetes, és sportolásra is van lehetőség, hiszen a híres nagy strandokon, mint amilyen a párizsi vagy a prágai, strandröplabdapálya működik, vízibiciklit és csónakot lehet kölcsönözni.
Érdekes
Homokhiánnyal fog küzdeni az emberiség?
A homok iránti kereslet drasztikus megnövekedése miatt könnyen lehet, hogy hamarosan homokhiánnyal kell szembenéznie az emberiségnek, és az sem kizárt, hogy a természetes nyersanyag teljesen eltűnik a Föld színéről – kongatták meg a vészharangokat szakértők.
„A homok jelenti a modern társadalom alapját” – mondta Aurora Torres, a németországi biodiverzitás-kutató intézet (iDiv) munkatársa, aki szerint a homokbányászat környezetre és emberre gyakorolt hatásának kérdése az elmúlt években olyan nemzetközi szervezetek látókörébe is bekerült, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
A víz után a homok lett a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag. A homok nem csupán az épületek összetevője, hanem gyakorlatilag mindenben megtalálható, az üvegtől az aszfalton, a kozmetikai szereken, a fogkrémeken, a mikrochipeken, az okostelefon-kijelzőkön és az autókon át egészen a repülőgépekig.
Pascal Peduzzi, az UNEP illetékese szerint az „elmúlt 20 évben megháromszorozódott” a homok iránti kereslet. Az ENSZ számára készített 2014-es jelentésében Peduzzi 50 milliárd tonnára becsülte az emberiség éves homokfelhasználását. Az építőipar éves szinten annyi betont – a beton fő összetevője a homok – használ fel, amennyiből egy 27 méter magas és 27 méter széles falat lehetne felhúzni körbe az Egyenlítőn.
A világ sivatagjait számba véve az ember persze joggal gondolhatná, hogy homokból több is van, mint elég. A probléma azonban az, hogy a sivatagi homok nem alkalmas betonkészítésre. A szél ugyanis olyan simára és gömbölyűre csiszolta a szemeket, hogy azok nem tudnak összetapadni. Ez pedig azt jelenti, hogy a sivatagi homok szóba sem jöhet a dubaji és abu-dzabi óriásberuházásoknál.
A tengerek, tavak és folyók fenekén homokot bányászó hatalmas, vízen úszó kotrógépek gyakran visszafordíthatatlan károkat okoznak az érzékeny ökoszisztémákban. Indonézia területe egyre fogyatkozik a féktelen homokbányászat miatt. A Kanári-szigetek strandjai pedig a Nyugat-Szaharából importált homoknak köszönhetően léteznek még. Sok ország, különösen a délkelet-ázsiai államok, mostanra betiltották a homok kivitelét. A nyersanyaggal azonban továbbra is kereskednek, gyakran illegálisan. Indiában például az országszerte törvénytelenül kitermelt homokkal kereskedő homokmaffia az egyik legjelentősebb és legkegyetlenebb bűnszervezet. (MTI)
2002 óta nyaralhatnak a párizsiak a Szajna több kilométeres rakpartján kialakított homokos pihenőhelyen – a Paris Plage a legismertebb és talán a leglátványosabb városi strand. Idén szeptember 2-ig tart nyitva, legnagyobb attrakciója a La Villette park víztározója, a Pont Neuf és a Pont de Sully közötti főstrand a párakapukkal, ivókutakkal, fagylaltozókkal, valamint a Szajnán mesterségesen kialakított fürdőmedencék. Anne Hidalgo, Párizs polgármesterének nagy vágya, hogy 2024-ig a Szajna olyan tisztává váljon, hogy fürödni lehessen benne.
Idén már a rómaiak is élvezhetik a saját Tevere-parti strandjukat. A Marconi híd közelében alakította ki a római városvezetés az első homokos pihenőhelyet, egy 10 ezer négyzetméteres, korábban lepusztult területen, amely – hogy is másként – a Tiberis nevet kapta. A látogatók ingyen használhatják a nyugágyakat, napernyőket, a sportkedvelők pedig izgalmas meccseket játszhatnak a röplabdapályákon. A kirándulókedvűek kompra szállhatnak, amely egészen az Ostia Anticához, az ókori Róma kikötővárosához szállítja őket.
Nagyszerű városi strandja van Berlinnek a Spree partján, Bécsnek és Brüsszelnek is. Utóbbi ugyan már a múlt vasárnap becsukott, de ha netán jövő nyáron Brüsszelbe vetne minket a sors, a Bruxelles les Bains-ben sok élményt szerezhetünk – bekapcsolódhatunk a homokszobrok állításának versenyébe, szörfözhetünk, operát és filmet nézhetünk, diszkózhatunk, a „Szerelemhajón” egy speed datinget, vagyis egy gyors randit is lebonyolíthatunk, vehetünk táncórákat, és megnézhetjük a börzét, ahol irodalomkedvelők cserélnek könyveket. Mindezt a Brüsszel-Charleroi-csatorna partján kialakított homokos sétányon, pálmák hűs árnyékában tehetjük meg.
Urbán Gabriella
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.