Fiatal Székelyföld, öreg Erdély?

Felmérések igazolják, hogy a jelenlegi ütemben haladva tizenöt év múlva sokkal kevesebb magyar diák lesz az iskolákban, mint most.

Kiss Tamás, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Demográfiai Munkacsoportjának tagja úgy véli, habár az előrejelzések a migrációt jelölték meg a romániai magyarság fogyatkozásának fő okaként, a természetes népességmozgás – a Székelyföld kivételével, ahonnan inkább elvándorolnak az emberek – ennél jóval jelentősebb volt.

Természetes népmozgás

Az 1992. és 2002. évi népszámlálási eredményeket összehasonlítva a szociológus rámutatott, hogy míg tizenkét évvel ezelőtt majdnem 15 ezer magyar gyermek született, 2002-ben 27,9 százalékkal kevesebb, vagyis 10 ezer, ami az országos fogyásnál nagyobb arányúnak bizonyul. Kiss Tamás szerint ez azzal magyarázható, hogy 45 ezerrel kevesebb a termékeny korú nő, mint 1992-ben. A budapesti Központi Statisztikai Hivatal kutatója, Hablicsek László ezzel szemben azt állítja, Kelet-Európára jelenleg a gyermekvállalási életkor növekedése a jellemző, ugyanis míg korábban 24 évesen szültek a nők, ma átlagosan 28 évesen vállalnak gyermeket. Más szociológiai elemzők szerint ez nemcsak erre a régióra érvényes, ugyanis a gazdaságilag fejlett nyugat-európai országokban is amellett, hogy csökken a születésszám, a nők szintén később adják szülésre a fejüket, mint tették ezt néhány évvel korábban.

Veres Valér szociológus, a Babes – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) docense szerint a magyarságon belül nagyobb mértékű a halandóság, mert körülbelül tízezren születnek, és több mint húszezren halnak meg.

A romániai magyarok természetes fogyása már az 1980-as évek végén jelentkezett, a románság esetében viszont ez később mutatkozott meg. Veres úgy véli, a romániai magyar népesség körében azért kisebb a lehetőség a gyermekvállalásra, mert jobban elöregedett.

Menni vagy maradni?

„Nem azt kell vizsgálni, hogy akik külföldre mentek, miért mentek, hanem hogy akik itthon maradtak, miért tették. Azt ugyanis a legegyszerűbb egysejtűek is tudják, hogy oda mennek, ahol nekik jó” – törte meg egy poénnal az előadás komolyságát Szilágyi N. Sándor professzor, a BBTE tanára. Magyari Nándor szociológus szerint próbáltak erről is felméréseket készíteni, de a kapott válaszok formálisak voltak, szinte használhatatlanok. Az előadók azonban egyetértettek abban, hogy a kivándorlás legfőbb oka a gazdasági motiváció. Közülük többen úgy vélték, Magyarország a folyamatos kedvezményekkel szinte ösztönzi a vendégmunkásokat, hogy oda menjenek dolgozni. Horváth István szociológus azokat a politikai döntéseket nem tartja helyesnek, amelyek láthatóan serkentik a migrációt. „Ha Magyarország nem változtat gyakorlatán, évente körülbelül húszezren hagyják majd el Romániát” – mutatott rá Horváth. Tóth Pál Péter, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének képviselője szerint téves az az állítás, hogy Magyarország bevándorlási politikája serkentően hatna a munkavállalókra. „Az tény, hogy az anyaországnak még 5-600 ezer termékeny korú emberre lenne szüksége, de politikánkkal nem próbáljuk meg hozzánk csalogatni őket” – fogalmazott Tóth Pál Péter.

Beszélő korfák

A székelyföldi megyékből való elvándorlás sokkal jellemzőbb, mint a többi régió esetében. Kiss Tamás szerint a román nyelv hiányos ismerete kedvezőtlenül befolyásolja a többségi társadalomba, a gazdasági struktúrába való beilleszkedést, és ezért nő a kivándorlási kedv is. Mindamellett azonban, hogy a legtöbb fiatal a Székelyföldről vándorol ki Magyarországra, Hargita és Kovászna megye még mindig nem gyengíti a statisztikákat, ugyanis a székelyek számaránya nem csökken, ellentétben a szórványban élőkével. Emellett szintén a Székelyföldön a legegészségesebb a korfa: a magyar fiatalok itt vannak a legnagyobb számban, miközben máshol az idősek aránya kétszerese a huszonévesekének.

Ha lesznek még gyerekek

Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint már a tavaly kevesebb volt Erdélyben a magyarul tanuló középiskolás, mint a magyar egyetemista. Az előrejelzések szerint, ha nem változnak a demográfiai trendek, 2008-ra 40 százalékkal kevesebb általános iskolás korú gyermek lesz, mint 1990-ben. Erdei Itala szociológusnak a budapesti Educatio című kiadványban megjelent tanulmányára a Transindex internetes portál hívja fel a figyelmet.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt 15 évben az erdélyi magyarság körében 40 százalékkal csökkent a születések száma, ami egyértelműen a kisiskolások számának a fogyatkozásához vezetett. 1990-től az iskolás korosztály 28 százalékkal apadt, a tendencia megmarad, így a demográfiai apadás 2008-ig további 12 százalékosra tehető. Emellett 2000-től az általános iskolások több mint 60 százaléka falun él; korábban a városi magyar iskolások száma volt magasabb. Az előrejelzések szerint öt év múlva már csak 43 ezer erdélyi magyar általános iskolás tanul majd – az 1990–1991-es tanévben még 91 ezer iskolást tartottak nyilván. Ugyanígy 2010-ben alig több mint 25 ezer magyar középiskolás tanul majd magyar nyelven Romániában, s közülük 19,5 ezer érettségizik le. Ez pedig korlátot szab a magyar tannyelvű felsőoktatás fejlesztésének, hiszen már most is 11 ezerrel több magyar hallgató van, mint amennyi 10 év múlva lehet.

A szociológus azt a tendenciát véli felfedezni, hogy az egyetem egyre kevésbé lesz szelekciós intézmény. A szórványban tapasztalt fokozott fogyás miatt 2020-ban a magyar nyelvű romániai felsőoktatásban részt vevő fiatalok 85 százaléka mindössze hét erdélyi megyéből – Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy, Bihar és Kolozs – származik majd.