Fertőzéssel is terjed a rák

A ma uralkodó elképzelés alapján úgy gondoljuk, hogy a rák kialakulása során testünk egészséges sejtjei az úgynevezett onkogéneket (fontos szabályozó géneket) és tumorszupresszor („daganatelnyomó”) géneket érintő mutációk sorát szenvedik el.

Fertőző tumoros megbetegedések

Mindezek értelmében az összes tumor egy mikroevolúciós folyamat eredménye, melynek során a legéletképesebb ráksejtek szelektálódnak ki. A folyamat egyetlen adott szervezeten belül kezdődik, folyik le, és ér is véget a tumor eltávolításával, vagy rosszabb esetben az egyed (egyén) halálával. Mindezek miatt is általánosságban kijelenthető, hogy a rák nem fertőző betegség. Kivételes esetek azonban eddig is akadtak, és két friss közlemény most megerősíti, hogy a tumorsejtek fertőző faktorként működhetnek, és átvihetik a betegséget egyik egyedről a másikra.

Kutyák és tasmán ördögök

Már régóta sejthető volt, hogy a nemi úton terjedő, kutyákat érintő megbetegedés, a CTVT (canine transmissible venereal tumour) rákos sejtek segítségével terjed át egyik kutyáról a másikra, melyben aztán növekedésnek indul. Egy sor közvetett bizonyíték már eddig is megerősítette a hipotézist. A tumort csak élő CTVT-sejtekkel lehetett átvinni, a sejtek bármilyen kivonatával vagy halott sejtekkel nem. A normális kutyasejtek 78 kromoszómával rendelkeznek, míg a tumoros sejtek 58–59 kromoszómával. Ráadásul az összes vizsgált mintában előfordult egy bizonyos elváltozás a c-myc nevű onkogén közelében. Amennyiben a hipotézis helytálló, a különböző egyedekből származó rákos sejtek egymáshoz genetikailag hasonlóak kell, hogy legyenek, viszont különbözniük kell a befogadó állat egészséges sejtjeitől. A Cell (Sejt) című vezető sejtbiológiai szaklapban Murgia és munkatársai végre egyértelműen bebizonyították a hipotézist. Öt kontinensről származó, kutyából kivett CTVT-sejteket hasonlítottak össze egészséges kutyasejtekkel. Sikerült bizonyítani, hogy a különböző egyedekből származó tumorsejtek genetikai értelemben egymás rokonai, azonban különböznek a gazdaszervezet egészséges sejtjeitől. Az egyes kutyákból származó tumorsejtek genetikailag jóval kevésbé különböztek egymástól, mint amennyire ezt a leginkább beltenyésztett kutyák esetében tapasztalták. A világ különböző tájain élő kutyák tumorjai tehát közös eredetűek, a betegség egyik kutyáról adódik át a másikra, nem pedig újonnan alakul ki az egyes állatokban. Murgia és munkatársai úgy becsülték, hogy a beteg sejtvonal klónja valamikor 250–2500 évvel ezelőtt születhetett meg. Egy másik cikkben Pearse és Swift ausztrál kutatók arról számoltak be, hogy a tasmán ördög nevű erszényes ragadozó pofáján kialakuló rákos megbetegedésért is egy egyedek között átvihető kór a felelős.

Emberben is előfordul?

Felmerül a kérdés, hogy vajon emberben is előfordul-e hasonló fertőző tumoros megbetegedés. Eddig nincs rá bizonyíték, hogy hétköznapi körülmények között az egyik emberből származó rákos sejtek megfertőztek volna másvalakit. A tumorsejtek egyik emberből másikba való átkerülése csak egyetlen ismert módon, az anya-magzat közötti kapcsolat során történhet. Csak az USA-ban évente 3500 rosszindulatú daganattal rendelkező nő esik teherbe. Bennük már megfigyelték az akut leukémia, a limfóma vagy a karcinóma átkerülését a méhlepényen keresztül a magzatba. Sőt, mi több: már akut leukémiás sejtek vándorlását is leírták két magzat között – ikerterhesség során – aminek következtében mindkét csecsemő megbetegedett. A másik lehetséges módja, hogy a rákos sejtek emberről emberre terjedjenek, a szervátültetés. Az átültetett szerv túléléséhez elengedhetetlen immunbénító kezelés hatására az immunrendszer nem képes védekezni az idegen sejtek ellen, melyeket máskülönben elpusztítana. Szerencse, hogy a donor eredetű tumorok előfordulási valószínűsége igen alacsony: mindössze 0,06% a vérképző őssejtek átültetése során, és 0,04% az egyéb szervek átültetése esetén 7,8. A fő gyanúsított a rosszindulatú melanóma, mely láthatatlan a szerv kivételekor. Végül egyetlen esetben előfordult, hogy egy sebész ún. rostos hisztiocitómával fertőződött meg, amikor egy betegből hasonló daganatot távolított el és közben megvágta a tenyerét.

MHC-inkompatibiltás

Miért ilyen ritka a rák átvitele emberek között? A fő ok az idegen szövet kilökődésében keresendő, amelyért az úgynevezett MHC-molekulák (Major Histocompatibility Complex; fő szövetösszeférhetőségi komplex) a felelősek. Az ember immunrendszere (az összes gerinceshez hasonlóan) a sejtek felszínén található MHC-fehérjék segítségével különbözteti meg a sajátot az idegentől, mivel ezek a molekulák igen nagy változatosságot mutatnak az egyedek között. Az immunrendszer azután elpusztítja azokat a sejteket, melyek nem rendelkeznek saját „rendszámtáblával”, így az esetlegesen megjelenő idegen eredetű tumorsejteket is. (o-o)