Felkerült a kékfestés az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára

A kékfestés textilszínezési és -mintázási eljárás, amely a 18. és 19. században terjedt el Közép-Európában, leginkább len- és pamutvásznat, valamint selymet festettek kékre úgy, hogy a kelmére előzetesen úgynevezett gátlóanyagot nyomtak, ez a fehéren maradó felület adta a mintát, majd a kelmét indigóra színezték.

A mauritiusi fővárosban hétfőn kezdődött és máig folyó ülésen döntöttek a szellemi kulturális örökség listájának újabb bővítéséről. A lista a nemzetközi szervezet csütörtöki közleménye szerint 15 újabb elemmel gazdagodott. Köztük van az alpesi lavinamegelőzés gyakorlata is, amelynek svájci és osztrák technikái a 19. század közepe óta fejlődtek ki.

Az Alpokban élők tudása évszázadok alatt gyűlt össze a „fehér halálnak” elkeresztelt lavinákkal szembeni védekezésről. Ennek része mások mellett a különleges kutyák, köztük a bernáthegyik kiképzése, a hótakaró elemzése, a lavinák dokumentálása, a lakott területek megelőző védelme, hegyi vezetők képzése és a lavinákkal kapcsolatos történetek továbbadása.

Az új jelöltek közül több tradicionális tánc és ünnep is a szellemi örökség része lett: köztük a malawi Miwinoghe nevű örömtánc, amelyet az afrikai ország északi részén három etnikai csoportjában adnak elő; a zambiai lenje népcsoport mooba-tánca; a congo kultúrát ünneplő panamai rituálé; a spanyol dobos rituálé, a tamboradas, amelyet több ezer dobbal adnak elő falvakban és városokban, és a malajziai Dongdan Sayan hagyományos művészeti forma, amely a zene, dalok és költészet nyelvén szólal meg.

A listára került a mexikói La romeíra, a zapopani könnyeit hullató Szűz Mária-körmenet, az ománi ló- és teveverseny, a lengyelországi Krakkó karácsonyi szopka (betlehemi jászol) készítő hagyománya, a guszle nevű egyszerű húros hangszerrel kísért szerb éneklés, a szlovén horgoltcsipke-késztés, a Srí Lanka-i Rukada Natya tradicionális bábjáték, a színpompás tádzsik csakan hímzés, a thaiföldi Khon maszkos táncjáték és a tunéziai Szedzsane asszonyainak fazekasművészete is.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, előadóművészeteket, ünnepi rítusokat, társadalmi gyakorlatokat, régi tudományágak tudásanyagát tartalmazza.

A szellemi kulturális örökség UNESCO-listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Kodály-módszer, a busójárás Mohácson, a táncházmódszer, a matyó népművészet és a solymászat. A kékfestés a hatodik elem a szlovák elemek listáján. Korábban a fujara hangszer és -zene, a terchovái zene, a dudamuzsika, a bábjátszás és a felsőgarami többszólamú ének került fel a listára. (MTI, ú)