Újból bebizonyosodott, hogy a zeneiparban a két legfontosabb lovat egyszerre megülni, dalszerző-producerként és előadóként is maximálisan helytállni képtelenség. Pharrell Williams után az amerikai zenészszakma jelenlegi másik vezető háttérembere, Timbaland is tanúbizonyságot tett róla. Igaz, a jelek egyelőre az ellenkezőjét mutatják. Tény, hogy új albumának mostani, kezdeti sikerei még elterelhetik az ember figyelmét a negatívumokról.
Felemás utóérzet
Az előző próbálkozások
Már az előjelek sem kecsegtettek túl sok jóval. A szintén virginiai Pharrell Williamsnek is hatalmasak az érdemei háttéremberként, tavaly júliusban megjelent In My Mind című hiphop albuma azonban felejthetőre sikeredett. (Azóta el is felejtettük…) Értelemszerűen szép számban találunk rajta neves közreműködőket, így viszonozzák neki, hogy szerzőként és (vagy) producerként támogatta őket eddigi karrierjük során. A korong kapcsán egyöntetű a kritikusok véleménye: Pharrell inkább producer, mint előadó, jobb, ha ő rappel mások lemezén, és nem a többiek teszik ugyanezt az övén. Azt is többször tapasztalhattuk már, hogy nem szerencsés, ha sok vendég szerepel egy albumon. Erre legutóbbi példa a producerként szintén tevékenykedő, ám világhírnevet előadóként szerző Diddy tavaly októberben kiadott Press Play című lemeze. Gyakorlatilag mindenki hallható rajta, aki számít napjaink hiphopjában. A végeredmény viszont főleg a sokrétűség miatt csak közepesnek nevezhető. Timbaland szólóalbumát sem tekinthetjük, még a legnagyobb jóindulattal sem saját korongnak, sőt jobban belegondolva a közreműködők viszik a prímet, és nem a főszereplő.
Szólóban, de nem egyedül
Timbaland napjaink egyik legkeresettebb amerikai dalszerző-producere. Missy Elliott és Ginuwine mellett többek közt a 2001-ben elhunyt Aaliyah dalaival alapozta meg a világhírnevét. A futurisztikus alapokra épülő zenéjével forradalmasította a hiphopot. Az általa szerzett, vagy a közreműködésével készült felvételek már az első taktusoknál felismerhetőek a zenei alapokról, a frappáns, egyedi megoldásokról. Az elmúlt időszakban a populárisabb irányzatok felé orientálódott. Ő a felelős az utóbbi hónapok három nagy slágeréért: a Promiscuous (Nelly Furtado énekli, de ő is hallható benne), a SexyBack és a My Love (Justin Timberlake) címűekért. Előadóként eddig kevésbé állt helyt, pedig folyamatosan próbálkozott. Rapper- és producer-társával, Magooval három nagylemezt jelentetett meg, szólóban a mostani a második, az elsőt még 1998 novemberében adta ki Tim’s Bio: Life From Da Bassment címmel. Hősünk valószínűleg ráunt a mérsékelt sikerekre, előadóként is a legnépszerűbbek közé vágyik, és a célnak megfelelően az új albumára számos sztárt és sztárzenekart hívott meg – például Dr. Dre, Elton John, a Fall Out Boy vagy a The Hives is felbukkan rajta. Részben a különböző stílusokból érkező közreműködőknek tudható be, hogy eklektikus korong született, a rocktól, a rapzenén át a popon keresztül az emóig bezárólag. Az első kislemezdalt, a Give It To Me címűt a két legutóbbi pártfogoltjával: Nelly Furtadóval és Justin Timberlake-kel rögzítette. A zene összességében semmi újat nem hoz Timbaland előző munkáihoz képest. Az album túlságosan sokrétű, ebből kifolyólag bizonyára mindenki talál rajta kedvenc dalt, de csak kevesen fogják az egészet szeretni. Az említett Pharrellhez hasonlóan Timbaland is jobban tenné, ha a jövőben csak a dalszerzői és produceri tevékenységeire koncentrálna.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.