FEJLEMÉNYEK

A mintegy háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz tonna ezüstöt tartalmazó verespataki kincs kitermelésének terve közel öt éve húzódik. 1997-ben hárommillió dollárért szerezte meg a bányászati koncessziót a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű kanadai–román vegyesvállalat. A bánya megnyitásához Verespatak mellett hat települést kellene eltörölni a föld színéről.

Az ombudsman – elismerve a magyar kormányszervek eddigi intézkedéseit – felszólította a kormányt, illetve a környezetvédelemért felelős minisztert, hogy a nemzetközi közjogi normák alapján a továbbiakban is határozottan lépjen fel Románia, Kanada és az Egyesült Államok kormánya és szakminisztériuma irányában, valamint az Európai Unió és az ENSZ fórumain Magyarország és térsége környezetvédelmi érdekeinek védelmében. Az Európai Unió környezetvédelmi miniszteri tanácsa a közelmúltban elfogadta a bányászati hulladékokról szóló új irányelvet, ami erősebb garanciákat nyújthat a környező országokban folytatott bányászat határokon átnyúló kedvezőtlen hatásaival szemben.

Különbizottság vizsgálja Verespatak

A magyar-román környezetvédelmi vegyesbizottság megállapodott arról, hogy Magyarország és Románia ad hoc szakbizottságot hoz létre egy hónapon belül annak érdekében, hogy a Maros és a Tisza vízgyűjtő térségében a potenciális környezeti veszélyforrásokat felmérje. A testület kiemelt feladata lesz a verespataki aranybánya projekt lehetséges hatásainak vizsgálata. „Fenntartottam korábbi álláspontunkat, miszerint nem támogatjuk a beruházás megvalósulását és részt kívánunk venni a környezeti hatásvizsgálati – mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. (MR)