Esély a megmaradásra

A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola – ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – méltán vált az itteni magyarság tudományos és kulturális életének fellegvárává. Elsősorban ennek az intézménynek köszönhető, hogy számarányukhoz mérten javult a Kárpátalján élő magyarok felsőfokú végzettségének mutatója, illetve nőtt a továbbtanulók száma.

– Az a generáció, amelyik most tanul a főiskolán, lényegében önhibáján kívül kimaradt volna a felsőoktatásból – mondja Orosz Ildikó, a Rákóczi főiskola elnöke. – Zömük az iskolában még az orosz nyelvet kezdte tanulni, de érettségizniük már ukrán nyelvből kellett. Ezáltal – mivel egyik államnyelvet sem sajátíthatták el kellőképpen – előttük az ukrán felsőfokú oktatási intézmények ajtai zárva maradtak, illetve csak nehezen nyíltak meg. Márpedig nekünk az a célunk, hogy diákjaink itthon maradjanak, hogy tanulmányaik befejezésével idehaza, szülőföldjükön boldoguljanak. Éppen ezért a főiskolán emelt óraszámban oktatjuk az ukrán nyelvet. Ez persze a tökéletes nyelvtudáshoz kevés, de bízunk benne, hogy végzőseink ezzel már elboldogulnak.

– Idén a 17 szak, illetve szakpárra 531-en nyújtották be felvételi kérelmüket – tájékoztat Soós Kálmán rektor. – Ez azt jelenti, hogy átlagosan kétszeres, a most első ízben indított matematika-informatika szakon pedig négyszeres volt a túljelentkezés. Ugyancsak népszerűnek bizonyult a – szintén első ízben meghirdetett – biológia-földrajz szak. Ezúttal a tanítói-óvodapedagógiai szakpáron is megindul a képzés.

Kevesen jelentkeztek az első ízben meghirdetett magyar-ukrán, történelem-magyar szak-párokra. Ez azzal is magyarázható, hogy bizonytalan volt a nevezett szakok indítása.

– Minden új szak új feladatok elé állítja a főiskolát – mutat rá Orosz Ildikó. – Idén nappali tagozaton indul az agronómia-kertészmérnöki szak, és a kertészmérnökök levelező oktatása is megmarad. Ezzel arányosan nő a diákok létszáma is, idén például megduplázódik. Ez pedig újabb kihívások elé állít bennünket. Aki járt a főiskola mostani épületében, az tapasztalta: szűkösek a helyiségek, lényegében csak kiscsoportos foglalkozásokra, szemináriumokra alkalmasak. Nincs az intézménynek tornaterme sem, márpedig a felsőoktatási intézményben is minden diák számára kötelező a heti két óra testnevelés. Egyszóval: helyhiánnyal küszködünk.

A gondok enyhítését szolgálná, ha a főiskola októberre – az előzetes tervek szerint – beköltözhetne az új épület (az egykori törvényszék épülete) harmadik szintjére.

– Egyelőre nálunk van a tulajdonjogról szóló okirat. Bár a beregszászi bíróság a városi tanács 2002-es határozatát semmisítette meg, ami a tulajdonjogi okirat alapja. Ha a bíróság megsemmisíti a tanács határozatát, az magával vonja a tulajdonjogi okirat megszüntetését is, ami számunkra elfogadhatatlan és fellebbezni fogunk – mondja Soós Kálmán. – Ez ideig óriási összegeket fektettünk az épület felújításába, s a munkálatokat a továbbiakban sem állítjuk le. Bízunk benne, hogy az illetékesek a jog szabályai szerint járnak el, s hogy győz a józan ész. Egyébként pedig meg szeretnénk nyugtatni a diákokat, a szülőket, hogy az épület körül kialakult helyzet nem érinti a főiskola státuszát: mi bármilyen körülmények között is működni fogunk. S ne feledjük: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, akárcsak a többi ukrajnai felsőfokú oktatási intézmény, az Ukrajnai Oktatási Minisztérium közvetlen szakmai felügyelete alá tartozik, államilag elismert, egyetemi szintű oklevelet ad végzőseinek.