Építészverseny a téli rezidencia tervezésére

El tudná képzelni, hogy az alattvalók a koronázás alkalmából palotát vagy villát adományozzanak a királyi párnak? Aligha történhetne ilyen a 21. században, amikor számtalan országban (elsősorban Spanyolországban és a Brit Nemzetközösség tagállamaiban) panasz éri a monarchia intézményét, amiért a koronás fők és családtagjaik az „adófizetők” pénzén élnek, és még állami apanázsát is kapnak. Igaz, II. Erzsébet brit királynő az elmúlt évtizedekben több költségcsökkentést is végrehajtott az udvaron belül (ráadásul nem volt hajlandó fizetni a fia, András yorki herceg perköltségeit az Epstein-ügyben), de a közelmúltban több uralkodócsalád is többször összehúzta a nadrágszíjat, Katalin-Amália holland trónörökös például nemrég lemondott az éves jövedelméről.

Demokratikus király

Mindenesetre nem is olyan régen „bevett” gyakorlatnak számított, hogy egy különleges esemény vagy jeles ünnep alkalmából a „nép” ajándékkal kedveskedett az uralkodónak. Így történt ez a norvég királyi családdal is, amely – egyebek mellett – egy téli rezidenciával lett gazdagabb. Persze, a szóban forgó északi dinasztia trónra kerülése is megér egy misét. Tudvalevő, hogy 1905. június 6-án a Storting, a norvég parlament felbontotta a svédekkel kötött uniót, majd felkérte a közös uralkodót, II. Oszkárt, hogy a saját családjából jelöljön utódot. Nem tett eleget a kérésnek, ezért a Bernadotteház helyett a Glücksburg-házból származó VIII. Frigyes dán király legkisebb fiára esett a honatyák választása. A harmincas éveiben járó Károly herceg viszont csak azután foglalta el a norvégok trónját, hogy előbb népszavazást íratott ki az államformáról. A referendum elsöprő győzelmet hozott a monarchistáknak: a választópolgárok 78,9 százaléka a királyság intézményében szeretett volna élni. Károly, aki 1387 óta az első független norvég király lett, úgy döntött, hogy felveszi a Haakon norvég keresztnevet, Alexander trónörökös nevét pedig Olafra cserélte. 
 A koronázást a rá következő évben, a trondheimi katedrálisban tartották. Csakhogy itt még nem ér véget a kalandos története, mert feleségével, az angol királyi hercegnőnek született Maud királynéval nem volt hol lakniuk – az oslói palota vállalhatatlan állapotban volt. Felújították és modernizálták, de időközben újabb rezidencia került a birtokukba.

Parasztház vagy kastély?

A koronázás alkalmából a lelkes alattvalók téli lakot építettek és ajándékoztak a párnak. Az Oslo külvárosának számító holmenkolleni építkezés költségeit adománygyűjtő kampányból finanszírozták. Olyan sok pénz gyűlt össze, hogy építészeti versenyt írtak ki: 69 pályamű érkezett be, vagyis az ország építészeinek fele pályázott. Végül a szakma nagyágyújának számító Kristian Hjalmar Biong lett a befutó. A fából készült, vadászkastélyszerű kúria számtalan eleme norvég hagyományokból építkezik (az oromfalakat a 18. századi fafaragó művészek ihlették), de neobarokk és szecessziós elemek is megtalálhatók benne. Ez a mindössze kétszintes, de impozáns épület különleges munka: a régi parasztház és a középkori kastély fúziója.

Üzenet a karanténból

A téli lak 1910-ben készült el, és azóta a norvég királyi család téli rezidenciájaként funkcionál. Az udvar általában a tél közepén teszi át ide a székhelyét: itt ünneplik a karácsonyi ünnepségeket és a szilvesztert. A jelenlegi uralkodó, V. Harald és felesége, Szonja királyné mostanában a király romló egészségi állapota miatt a szokásosnál többet időzik a téli lakban, a koronavírus-járvány idején hónapokig éltek itt. Sőt, az államfő rendhagyó módon, az itteni karanténjából intézett a népéhez televíziós beszédet, amelyet milliók tekintettek meg a pandémia első hullámában. A nyolcvanöt éves Haraldnak, aki a koronavírus elleni mindhárom védőoltást felvette, március végén – igaz, enyhe tüneteket produkálva – pozitív lett a Covid-tesztje, és a hírek szerint a téli rezidencián tölti a karanténját.

Királyi halál

Szomorú események is történtek a holmenkolleni téli lakban: V. Olaf, aki az oslói rezidenciánál is jobban szerette a birtokot, 1991-es ott-tartózkodásakor megbetegedett, majd rövidesen elhunyt. Ha a mostani király, V. Harald ágynak dől, utódja, Haakon koronaherceg gyorsan meglátogathatja, mert a trónörökösék a 30 perces autóútra lévő Skaugum-birtokon élnek.
 

Téli sportok szerelmese

Ingrid Alexandra hercegnő, a trónörökös pár legidősebb gyermeke nemrég töltötte be a 18. életévét. Ennek alkalmából – életében először – interjút adott: a Verdens Gang norvég bulvárlapnak elmondta, hogy szeret síelni és szörfölni (évekig kickboxolt). Ingrid Alexandráról már korábban tudvalevő volt, hogy szereti ezeket a sportágakat, másrészt a norvég királyi család 1906 óta mindig a helyszínről kíséri figyelemmel a Holmenkolleni Síugró Fesztivált. Nagyapja, V. Harald trónörökösként kiváló vitorlázó hírében állt, három olimpián indult. Dédapja, V. Olaf az 1928-as nyári olimpián a 6 méteres hajóosztályban olimpiai bajnoki címet nyert.

Navarrai Mészáros Márton