Emléktábla került az Adrián elsüllyedt Szent István csatahajó roncsa mellé

Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori legnagyobb hadihajója, a Szent István 1918. június 10. hajnalán a horvátországi Zára (Zadar) városhoz közeli szigetek térségében torpedótalálatokat kapott és az Adriába süllyedt. Vele 89 tengerésze - köztük 41 magyar - és a Monarchia tengeri nagyhatalmi álma is örökre a hullámsírba merült.
A Szekeres Imre honvédelmi miniszter vezette delegáció a Magyar Honvédség An-26-os szállítógépével utazott a horvátországi Pulába, ahonnan helikopterrel ment tovább Losinj szigetére. Az ott található katonai bázisról egy horvát hadihajó fedélzetén - az osztrák és a horvát hadsereg vezérkari főnökével együtt - hajóztak ki a tengerre, egészen Premuda szigetének közelébe, ahol a csatahajó elsüllyedt. Itt, a nyílt tengeren, Horvátország adriai felségvizén hajtották végre a magyar búvárok a kegyeleti merülést.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter elmondta: azért is fontos ez a civil kezdeményezésre létrejött megemlékezés, mert sokan nem is tudják, hogy létezett magyar haditengerészet. A miniszter hangsúlyozta beszédében, hogy a magyar, az osztrák és a horvát közös múlt emléke a Szent István csatahajó. A mostani ünnepséggel nem csak az itt életüket vesztett hősök emléke előtt tisztelegtek, hanem megemlékeztek a magyar haditengerészetről, a magyar hajóépítésről is.
Varga Zsolt, a honvédség tűzszerész- és hadihajós ezredének egyik búvára elmondta, hogy a hajótest gerinccel felfelé fekszik az Adria mélyén, az orr és a középrésznél törés látható rajta. A hajóroncsnál mindössze 5-6 méteres a látótávolság.
A kegyeleti merülés végén a honvédelmi miniszter, valamint a horvát, az osztrák és a magyar vezérkari főnök által vezetett delegáció tagjai virágokat szórtak a tengerbe. (MTI)