Első bizonyíték Salamon templomára

Heves vita folyik a nemrégiben talált ősi héber feliratú kő körül, amely az első Biblián kívüli bizonyíték lehet Salamon templomára. Mintha csak A Máltai Sólyom című film egy jelenete pergett volna le újra. Titkos találka egy luxusszállodában: a zsidó és az arab küldönc türelmesen vár, míg az izraeli tudós megvizsgálja a fekete kőtáblát. Valahogy így került elő, így kezdődött másfél évvel ezelőtt annak a kőnek a története, amelyről csak annyi biztos, hogy vagy egy tökéletes hamisítvány, vagy ősi, több mint 2000 éves héber felirat, mely megerősíti a Biblia Salamon templomáról adott leírását. A 31x24x7 centiméteres kődarab heves vita tárgya lett Izraelben. Szinte semmi sem biztos a kőtábla eredetével kapcsolatban. A tulajdonos képviselői azt állítják, hogy a tizenöt soros ősi héber nyelvű leírás a Joás király által elrendelt templomfelújítást írja le. Joás a Kr. e. 9. században volt Júdea királya. A szöveg közeli rokonságban áll az Ótestamentum leírásaival. Leírja, az uralkodó hogyan kötötte papjai lelkére, hogy „a szent pénzből vásároljanak fejtett követ, épületfát és rezet, és hitük szerint hajtsák végre a feladatot”. Dr. Gabriel Barkay, izraeli régészeti szakértő elmondta: „Ha eredeti kőtáblával van dolgunk, úgy első alkalommal mondhatjuk el, hogy a dávidi dinasztia hasonlóan korai szakaszából (illetve Salamon templomáról) Biblián kívüli forrással rendelkezünk. A benyomásom szerint a dokumentum eredeti, bár egy jiddis mondás szerint túl szép, hogy igaz legyen.” Dr. Shimon Ilani, az Izraeli Geológiai Intézet munkatársa karbondatálás útján megállapította, hogy a tábla felszíne 2300 éves. Joseph Naveh professzor ellenben, akit 2001-ben kértek fel a kőtábla vizsgálatára, kijelentette: az írás hamis; a betűk nagy része Kr. e. 9. századi héber, de mások egyértelműen a 7. századi arámit és föníciait idézik.