Elindult első útjára az Ariane–6 európai hordozórakéta

Az 56 méter hosszú, 540 tonnás rakéta négyévi késlekedés után indult első útjára, amelynek célja repülés közbeni tesztelése, mielőtt szeptembertől biztosítja az európaiak önálló kijutását a világűrbe.

Első útján az Ariane–6 kísérletekhez szükséges különböző felszereléseket, kilenc tudományos miniműholdat, valamint két földre visszatérő kapszulát helyez földkörüli pályára.

A háromórásra tervezett repülés során tesztelik a hajtóművek magas fokozaton történő aktiválását vezénylő rendszert is.

Az Ariane–6, amelynek a megépítéséről 2014-ben döntött az ESA 22 tagországa, 36 ezer kilométeres magasságban képes műholdakat földkörüli pályára helyezni. Ennek érdekében a rakétának többször is bekapcsolható Vinci motorja van, amelyet a tesztrepülés alatt háromszor indítanak be.

Az Ariana–5 hordozórakéták korábbi nemzedékének egy éve történt utolsó indítása óta az európaiak nem tudtak önállóan műholdakat pályára helyezni. Az Ukrajna elleni orosz invázió óta nem használhatják a Szojuz orosz hordozórakétákat, a Vega C rakéta pedig a földön rekedt 2020 óta egy baleset miatt.

Az első startot 2020-ra tervezték, de többször is elhalasztották. Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója 2023 novemberében jelentette be, hogy az első repülés tesztjellegű lesz, és nem helyeznek nagy mennyiségű berendezést földkörüli pályára. Stéphane Israel, a repüléseket árusító és végrehajtó Arianespace vállalat vezérigazgatója közölte, hogy 2024 végéig az Ariane–6 két indítását tervezik, a következő években azonban a startok száma 9–10-re nő évente.