Elhunyt Alfred G. Knudson Jr., a rákkutatás egyik úttörője

A tudós hosszú betegség után vasárnap halt meg philadelphiai otthonában - közölte a Fox Chase Rákutató Központ, ahol évtizedekig dolgozott.

A Los Angelesben született Knudson a haditengerészetnél, majd a hadseregben szolgált. A háború után a New York-i Columbia Egyetemen kapott orvosi diplomát, doktorátusát a kaliforniai Műszaki Egyetemen szerezte.

A rákos megbetegedés kialakulásával kapcsolatos klasszikus "két ütés"-elméletét 1971-ben publikálta a kisgyerekeknél előforduló retinoblasztóma, a szem ritka daganatának kutatásában elért eredményei alapján.

Teóriája szerint a rák kialakulásához örökletes és nem örökletes génmutáció vezet. A daganat kifejlődéséhez a sejtben bekövetkező két - a gén mindkét allélját inaktiváló - "ütés" szükséges.

Knudson azt is megjósolta, hogy a sejtben vannak olyan gének, amelyek meg tudják akadályozni a rendellenes sejtnövekedést. Ezeket a géneket nevezzük ma tumorszupresszor géneknek.

A Klinikai Onkológusok Amerikai Társasága Knudsont a "rákgenetika úttörőjének" nevezte, és munkássága méltatásában kiemelte, hogy új korszakot nyitott a tumorellenes gének kutatásában.

A tudós számos rangos tudományos elismerést és kitüntetést kapott, köztük 2004-ben a Kiotó-díjat, a Nobel-díj japán megfelelőjét, 1998-ban az Albert Lasker klinikai kutatóorvosi díjat, valamint a Amerikai Rákkutató Szövetség életműdíját.