Egyre népszerűbb a chiamag, de vajon biztonságos is?

Őshazája Dél-Mexikó és Észak-Guatemala. Termesztik más országok mellett Ecuadorban, Bolíviában, Ausztráliában. Alacsony koleszterintartalmú magja ehető nyersen például szendvicsben, és már felénk is teszik sült tésztákba/-ra. Mexikóban vízbe, gyümölcslevekbe áztatják a chia fresca itóka alapjaiként, amely a jó nedvszívó képességű, kiázott magoktól enyhén kocsonyássá lesz; e zselésítő tulajdonsága miatt jó szószsűrítő. Az LWT – Food Science and Technology folyóirat 2016 januárban közölt egy brazil eredményt, miszerint a magjából kinyerhető nyálka jó fagylaltstabilizáló; paraguayi piacon vett chia nyálkájával helyettesítették a stabilizáló és emulgeáló szereket, készítettek 1 és 2 g nyálkát tartalmazó változatot. A kontrollfagyival összevetve nem romlott a minősége, 82 személlyel kóstoltattak mintákat, bár szemre nem volt olyan gusztusos a nyálka okozta sötétebb szín miatt.

Terjed, hogy egészségvédő, egészségjavító hatású, ám kevés az igazolt hatás. Főleg belértékei ismertek: magjai, olaja antioxidánsokat, aminosavakat, omega-3 zsírsavakat, vitaminokat, foszfort, kalciumot, mangánt, csontképzésben is fontos bórt tartalmaz. A Reviews on Recent Clinical Trialsban 2009 szeptemberében kiadott tanulmányban a Natural Standard Research Collaboration kutatói a fellelhető kutatások állításait értékelték. Átnézték a jó és a káros hatásait, a hatásmechanizmusát, az adagolását, a terhesség/szoptatás alatti alkalmazhatóságát, a kölcsönhatásait és a laborvizsgálatokat érintő szakirodalmat: lehetséges hatékonyságára utalnak allergia, angina, szívinfarktus, szívkoszorúér betegség, rák, a vérzsír magas szintje, magas vérnyomás, stroke, értágulat, hormonális/endokrin rendellenességek, sportteljesítmény-növelés esetén. Egyes jelek szerint véralvadásgátló, vírusölő, antioxidáns lehet. De mivel konkrét hatásosságára alig van bizonyíték, megtévesztőek ama írások és hirdetések, amelyek mindenható csodatápanyagként hirdetik.

Negatívuma, hogy felpuffaszthat – az Amerikai Dietetikusok Szövetsége úgy véli, ennek oka a magas rosttartalom lehet. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szerint egyes összetevői allergiás reakciót válthatnak ki. Okozhat gyomor- és bélgondokat, hasmenést, könnyezést, bőrkiütést; mustárra allergiásaknak nem javasolt. Vérzékenyeknek sem ajánlják; mivel az acetilszalicilsav fokozza a vérzékenységet, az ezt szedőknek kerülendő. Terhes és szoptató anyukák, rákbetegségekre gyógyszert szedők csak akkor éljenek vele, ha orvosuk nem ellenzi, de inkább kerülendő, mert ezeken a területeken is szűkösek a hiteles ismeretek. 2010 májusában az Annals of Dermatologyban dél-koreai kutatók hírül adták, hogy az olajával dúsított, helyileg felvitt krém alkalmas hidratáló a nagyon száraz bőr, a xerosis miatti viszketés enyhítésére végstádiumú vesebetegeknél és egészségeseknél is (tudnivaló: vese- és más bajok miatt is tünet lehet az erős viszketés). A Meat Science alapján 2016 áprilisban egy spanyol kutatás rámutatott, lisztje (és az olívaolaj) alkalmas a virsli zsírtartalmának kiváltására: rostok és néhány ásványi anyag szintjét növeli, állagára, a hűtéssel együtt, pozitívan hat.

Csibrányi Zoltán