Egy iskola, amely nem is létezik

A magyar iskola, a szülők és a városi végrehajtó bizottság között hónapok óta folyik a jogi huzavona, és bár már májust írunk, nem tudni, lesz-e idén ballagás, illetve kibocsátó vizsgáztatás Huszt városának egyetlen magyar iskolájában.

Jelenleg az is tisztázásra szorul, létezik-e egyáltalán Huszton önálló magyar általános iskola.

Mint ismeretes, a huszti városi tanács végrehajtó bizottsága 2003. szeptember 26-án határozatot hozott a magyar iskola „átszervezéséről”, minek alapján a városi oktatási főosztály december 1-jei hatállyal elrendelte a magyar iskola összevonását a helyi 5. sz. ukrán tannyelvű középiskolával. A szülők kezdeményezésére a járási ügyészség és a szülői tanács vitatta a szóban forgó vb-határozat jogosságát, és az előbbi beadványa nyomán indult bírósági pert első fokon meg is nyerték: 2004. február 26-án a huszti járási bíróság semmissé nyilvánította az iskola átszervezéséről hozott vb-határozatot, illetve hatályon kívül helyezte az iskola-összevonásra vonatkozó rendeletet. Az iskola számára pozitív bírósági döntés ellenére azonban mindeddig nincs érdemi elmozdulás az ügyben.

A tantestület tagjai korábban négy hónapig megtagadták bérük felvételét, mivel fizetésüket úgy számolták fel, mintha máris az 5. sz. középiskola pedagógusai lennének. A pozitív bírósági döntést követően a tanárok végül is átvették a bérüket, bár azt továbbra is mint az ukrán középiskola dolgozóinak számfejtették számukra.

Herczog György, a megyei oktatási és tudományos főosztály helyettes vezetője a magyar iskola jogállására vonatkozóan elmondta: „Amíg a vonatkozó vb-határozatot nem vonják vissza, a huszti oktatási főosztály rendelete is érvényes. Eszerint a magyar iskola tanulói jogilag az ukrán–magyar két tannyelvű iskola növendékei, és bizonyítványt ettől az intézménytől kapnak majd májusban.”

Iljasovics Viktor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jogásza másként ítéli meg a helyzetet. „Született egy bírósági döntés, amely hatályon kívül helyezte a magyar iskolát veszélyeztető vb-határozatot. A magyar iskola a mai napig létezik mint jogi személy, van alapszabálya, bélyegzője, amellyel a tanév végén törvényesítheti a kibocsátó osztály diákjainak bizonyítványait is. Igaz, amíg mód van az adott bírósági döntés megfellebbezésére a megyei bíróságon, addig ez a pozitív döntés nem lép hatályba. Ezzel együtt, véleményem szerint, amíg nincs hatályos, végérvényes bírósági döntés arról, hogy a Huszti 6. Sz. Általános Iskola megszűnt, addig jogi személyként való létezése a törvény szerint nem vonható kétségbe” – vélekedik a jogász.

„Magunk is ezen az állásponton vagyunk, csak a városi oktatási főosztály vezetőjét, V. Birákot nem tudjuk meggyőzni erről – mondja Himcsuk Katalin, a magyar iskola igazgatóhelyettese. – Az állítólag létező két tannyelvű iskola alapszabályát, bélyegzőjét eddig még senki sem látta, de tény, hogy a fizetésünket már ezen intézménytől kapjuk. A legutóbbi szülői értekezleten a kilencedikesek szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy nem ismerik el az összevont iskola létezését, és tiltakoztak az ellen, hogy gyermekeik egy nem létező iskolától kapjanak bizonyítványt”.

Tény, hogy Huszton ma nagy a bizonytalanság. A magyar általános iskolának jelenleg sincs – Puka Éva tavaly nyári nyugdíjaztatása óta – igazgatója, és a tantestület azt sem tudja, hogy tanulóik hivatalosan mely iskola diákjai. „Januárban eddig mindig le kellett adni a kibocsátó osztály névsorát, amit továbbítottak a megyéhez, majd Kijevbe, minek alapján megkaptuk a bizonyítvány-biankókat. Erre idén még nem került sor...” – mondja az igazgatóhelyettes.

Értesüléseink szerint a huszti városi tanács élt a fellebbezés lehetőségével, így a megyei apel-lációs bíróságnak valószínűleg ismét döntést kell majd hoznia a magyar iskola ügyében. Mint emlékezetes, a szóban forgó testület 2003 augusztusában csupán formai okokra hivatkozva nyilvánította semmisnek a huszti vb egy korábbi, a magyar iskolára vonatkozó átszervezési határozatát. A város jogi képviselői ezt követően a lehető legkörültekintőbben „készítették elő” a 2003 szeptemberében hozott „új” határozatot, amelyet a járási bíróság most már a kisebbségi jogok sérülésére hivatkozva érvénytelenített. Reméljük, hogy a fellebviteli bíróság is hasonlóan vélekedik majd.