Koleszterin – áldás vagy átok?

A koleszterin 1815-ös évbeli névadója a zsírok kutatásával is foglalkozó francia vegyész Michel Eugène Chevreul volt. A táplálékkal bevitt – és nem mellesleg a máj által is jelentős mértékben előállított – koleszterin jelenléte sok mindenhez elengedhetetlen az emberi szervezetben. Egyebek között a sejtmembránok fontos összetevője, hozzájárul ezek szerkezeti felépítéséhez. Szükséges bizonyos hormonok, köztük a tesztoszteron és a progeszteron előállításához. Az epében megkönnyíti a zsírban oldódó A-, D-, E- és Kvitamin felszívódását. Szerepe van a tápanyagok felszívódásában, a só és a víz egyensúlyának fenntartásában, a kalcium-anyagcserében.

De árthat is. Van nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) és alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL). Előbbit a köznyelv jónak véli, mert ez az érfalakra letapadt koleszterint juttatja vissza a májba, ahol lebontódhat. Utóbbit pedig rossznak, mert ez rakódhat le az érfalakon, amennyiben túl sok termelődik belőle, és ez alapján az emberek többségében az a vélekedés rögzült, hogy előnyösebb, ha az LDL-koleszterinszintje alacsonyabb. Csakhogy az utóbbi évek tudományos hírei nyomán ez így túlságosan leegyszerűsített féligazság.

Az amerikai Mayo Klinika honlapja vonatkozó írásában egyfelől az olvasható, hogy magas szintje növeli a koszorúér-betegség kockázatát, viszont – jóllehet általában az alacsonyabb LDL-mennyiség a kívánatos – nagyon ritkán ennek alacsony szintje vagy az összkoleszterin nagyon alacsony értéke potenciálisan egészségügyi gondokkal hozható összefüggésbe, ide sorolják a depresszió, a szorongás, az agyvérzés és a rákos megbetegedések kockázatának megnövekedését.

Ugyanakkor kifejtik, egyelőre mindez viták tárgya, mert nem minden esetben világos, hogy az alacsony koleszterinszint okozza-e a problémát vagy éppenséggel a betegség miatt válik alacsonnyá a koleszterinszint. Az alacsony LDLérték meghatározása kérdésében sem ért egyet minden szakember, de – mint írják – nagyon alacsonynak akkor tekintik, ha értéke a vér deciliterjében kevesebb 40 milligrammnál. Seregnyi tanulmány szerint a túlzott koleszterinbevitel növeli a szív és érrendszeri betegségek kialakulását. Ehhez képest a Keletfinnországi Egyetem egyik 2015-ös kutatása arra jutott: hetente négy tojás elfogyasztása alacsonyabb vércukorszintet eredményez és csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásnak lehetőségét. Szintén 2015-ös a svédországi Lundi Egyetemnek az az eredménye, amely szerint a magas zsírtartalmú tejtermékek, a joghurtok és a sajtok csökkentik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát; a zsírban dúskáló húsok azonban nem! Egy a Keletifinnországi Egyetem és a Helsinki Egyetem kutatóiból összeállt csoport vizsgálatai szerint a világszerte milliók elhalálozásához vezető koszorúér-betegség, azaz a szív koszorúereinek keringési zavara kialakulásához nem járul hozzá fokozott mértékben még a viszonylag nagyfokú élelmi koleszterinbevitel sem, és napi egy tojás elfogyasztása mehet. Továbbá akkor sem nő a szívinfarktus kockázata, ha az adott személy genetikailag hajlamos rá, nem találtak ugyanis összefüggést a koleszterin-anyagcserét egyébként lényegesen befolyásoló ApoE4 génváltozatot hordozók esetében (a finn lakosság nagyjából egyharmada hordozza ezt az örökletes allélt – erről azt kell tudni, hogy akik magukban hordozzák, különösen fogékonyak a koszorúér-betegség kialakulására). Szerintük a koleszterinbevitel vagy a tojásevés a nyaki verőerek falainak megvastagodásával sem hozható összefüggésbe.

Az emberi szervezetben a lecitin sokféle szerepet betölt, más mellett részes a koleszterin szállításában, így aztán az erek egészségének megóvásában. Egyes eredmények szerint képes csökkenteni az összkoleszterin szintjét. Nem csoda hogy természetes forrásainak fogyasztása helyett egyre többen vásárolnak lecitint folyadék, kapszula vagy akár granulátum formájában. Ez első hallásra talán lehet szép és jó.Csakhogy idevonatkozóan is van ellenpólus. A National Geographic magazin magyarországi kiadásának 2017. szeptemberi száma „Egyél, igyál, és légy óvatos!” című írása arra mutat rá, hogy jobb, ha a tudomány által javasolt étrendet követi az ember, de közben nem árt vigyázni egyes alapanyagokkal, mert még ha sokan dicsérnek is valamit, hordozhatnak veszélyeket. A cikkben nyilatkozó Michael Roizen, a Clevelandi Klinika Wellness Intézete vezetőjének vélekedése szerint például némely tejtermékek lecitint tartalmaznak, ám ez „a bélben élő baktériumok hatására káros trimetil-aminná alakul, ami gyulladást okoz, ez pedig betegséghez vezethet. Mivel van lecitin a tojássárgájában is, Roizen azt javasolja, hogy csak mértékkel fogyasszuk.”

Összegzésként elmondható, egyfelől a koleszterin létszükséglet, de ugyanakkor, mielőtt bárki nyakrafőre tojásevésbe és koleszterinben bővelkedő bármilyen egyéb élelmiszerek habzsolásába kezdene, fontos felhívni a figyelmet, hogy – mint az élet minden területén – ebben is a tiszta fej vezérelte mértékletesség az elsődleges.