Dánia új királyának leér a lába a földre

A Biscayne-öböl és az Atlanti-óceán által körülvett floridai Miami a hajókázás és vitorlázás első számú célpontjának számít. 2008-ban, miután, a pekingi olimpián aranyérmet szerzett Jonas Warrer vitorlázóval a fedélzeten visszatért a Nanoq elnevezésű, dán színek alatt süvítő vitorláshajó a svájci luxusórákat gyártó Rolex által szponzorált, sportsajtófigyelemmel övezett vitorlás-világbajnokságról Miami Beach kikötőjébe, a csapat legrangosabb tagja összetartásról akart hitet tenni. – Hozok egy sört mindenkinek! – mondta az akkor negyvenéves, még kisfiús tekintetű, de már éppen őszülni kezdő versenyző öt jelen lévő társának. Néhány perccel később azonban visszatért, üres kézzel. – Hol a sör? – néztek rá. Hát, a serital maradt a kikötői bárban, ugyanis Frigyes akkori dán koronaherceget, II. Margit, a mostani óév napján lemondott uralkodó két gyermeke közül az idősebbiket nem ismerték fel az Egyesült Államok délkeleti csücskében, még a vízi sport nagyágyúit kiszolgáló vendéglátóegységben sem.

– Kinél van személyi? – kérdezte a távoli, hideg ország trónörököse, aki ekkor már valódi nevet szerzett magának a Farr 40-es egyterű, valamint az egy egyárbócos, háromszemélyes vitorláshajók, a Dragonok kapitányaként. Valaki elkísérte a pulthoz, és miközben elszürcsölték a szomjoltó, megérdemelt söröket a fullasztó melegben, minden bizonnyal valamennyien azon gondolkoztak, hogy a leendő dán király hétköznapibb ember nem is lehetne. Ha nem tudja bizonyítani törvényes nagykorúságát egy idegen államban, nem rendez jelenetet. Nem döngeti a mellét, hogy egy kétszáz éves uralkodócsalád, a Glücksburg-ház – teljes nevük: Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücks­burgok – prominens tagja. Nem kérkedik azzal, hogy az édesanyja uralkodó, a nagynénje volt királyné, a nagyszülei uralkodók voltak, sőt, ami azt illeti, déd-, ük- és szépszülei is Dánország trónján csücsültek, még születésekor az anyai dédnagyapja Svédország királya volt. Az, hogy kikérje magának, hogy egy szép-szomorú napon a több, kisebb szigetet is magába foglaló, alig 6 millió lakossal rendelkező skandináv ország felkent királya lesz, eszébe sem jutott.

Tizenhat évvel később, 2024. január 14-én Frigyes dán koronaherceg életében először radikálisan új szerepkörben mutatkozott be: X. Frigyes néven most először köszöntötte alattvalóit a koppenhágai Christiansborg-palota erkélyéről, miután elődje aláírta a lemondó nyilatkozatát az államtanács parlamentben tartott ülésén. „Édesanyám, Őfelsége, II. Margit királynő ötvenkét éven keresztül uralkodott Dániában” – kezdett bele a proklamációja utáni első uralkodói beszédébe, miután feltolta feketekeretes olvasószemüvegét, és biztos kézzel fogta meg azt a téglalap alakú papírlapot, amelyet „puskaként” húzott elő a zsebéből. A szociáldemokrata Mette Frederiksen – néhány perccel korábban, miniszterelnöki kötelességeinek eleget téve, kiáltotta ki az alig százéves, neobarokk palota erkélyéről, hogy Dániának új koronás fője van – előtt állva a történelmi pillanat hevében látványosan boldogan és felszabadultan folytatta a meglepetésszerűen, hagyományos újévi televíziós köszöntője során lemondott édesanyja méltatását: „[Margit] fél évszázadon keresztül haladt a korral, közös örökségünkből kiindulva. Mindig rendkívüli uralkodóként fogunk emlékezni rá. Anyámnak sikerült úgy összeolvadnia királyságával, mint keveseknek.”

Múlt vasárnap, kora délután borús fellegek gyülekeztek a koppenhágai Slotsholmen városrész felett. Bár az eső nem eredt el, a hőmérők mutatója alig kúszott 4 Celsius-fokig, mégis mintegy háromszázezer érdeklődő vonult a főváros utcáira, hogy a palota erkélye és a környező utcák biztonságából legyen részese Frigyes első uralkodói szerepvállalásának. Azok, akik ott álltak a tömegben, hallhatták, amint az új király felidézi: egész életében uralkodónak készült (nem mondta, de mindössze hároméves volt, amikor édesanyja trónra lépett), a tisztséget pedig csak nagy felelősségérzettel – tisztelettel, büszkeséggel és örömmel – fogadhatja el. Szólt arról, hogy a Dán Királyság felkent uralkodójaként a „holnap egyesítő királya” szeretne lenni, köszönetet mondott a családjának, és egy ponton kijelentette, „minden támogatásra szüksége lesz.”

Előttem az utódom

A Gyűrűk Ura-trilógiát és számos egyéb irodalmi, színpadi alkotást illusztráló, díszletet és jelmezt tervező, hat évtizedig láncdohányos II. Margit december 31-én, este sugárzott újévi köszöntője a Dán Királyság valamennyi lakosát meglepte. Az ezerháromszáztizennégy éve fennálló monarchiában nincsen hagyománya a lemondásnak, az áprilisban már 84. születésnapját ünneplő Margit döntése előtt legutóbb nyolcszázhetvennyolc évvel ezelőtt távozott önszántából uralkodó az Öreg Gorm és Kékfogú Harald által egységesített királyság trónjáról (dán uralkodó hasonló döntésre sem előtte, sem utána nem szánta el magát II. Margitig): III. Erik király előbb megölette a nagybátyját, II. Eriket, hogy trónra léphessen 1137-ben, majd, miután sikerült megszilárdítania hatalmát, kilenc évvel később, ismeretlen okból lemondott a trónról és kolostorba vonult. Igaz, a közelmúltban számos alkot­mányos monarchiában a regnálás nagyrészt ceremoniális jellege miatt számos uralkodó mondott le idős korára hivatkozva, például a spanyol, a belga, a holland, a japán és a kambodzsai uralkodó, a lichtensteini herceg pedig megtartotta államfői hatáskörét, de a gyakorlati hatalomgyakorlást fiának, Alajos régenshercegnek szervezte ki.

Az 1972. január 14-én trónra lépett II. Margit lemondása azonban azért is váratlan volt, mert korábban számos alkalommal hangsúlyozta, hogy nem szándékozik leadni uralkodói kötelességeit. „Frigyes király trónra lépésének napja már azért is nagyon-nagy dolog, mert senki nem halt meg azért, hogy király lehessen” – mondta az Új Szó megkeresésére a középkorú dán állampolgár, Rune, aki a két éve otthonának számító Budapesten nézte a DR1 dán állami televízió közvetítését az uralkodóváltásról. A rövid távú ingatlan-bérbeadással foglalkozó üzletember elárulta: olyan sokakat érdekelt az esemény, hogy előbb ötven-, majd nyolcvanezren jelentek meg a Christiansborg-palotánál, a környéket le is kellett zárni, sokan pedig már reggel hatkor kivonultak az utcákra, hogy ne maradjanak le a délután háromkor kezdődő bejelentésről és üdvözlésről. „A dán uralkodócsalád tagjai a mi országunkért teszik a dolgukat, mindig értünk dolgoznak. Abszolút a földön járnak, Frigyes koronahercegként sem volt felvágós, mint például egy monacói uralkodó vagy szaúdi herceg” – értékelte, hozzátéve: X. Frigyest szeretni fogják az emberek, az pedig meglátása szerint csupán szenzációkeltés, hogy a Lecturas spanyol magazin novemberben hírbe hozta Genoveva Casanova mexikói hírességgel, akivel az egyik téli estén, Madridban kapták lencsevégre.

Sokan azonban elhiszik a feltételezett hűtlenséget: Frigyes, aki édesanyja trónra lépésekor magántanulóként kezdte meg iskolai tanulmányait, majd bentlakásos diák volt egy francia oktatási intézményben és végül egy koppenhágai gimnáziumba járt, egyfajta partihercegként vált ismertté a ’90-es években. Nem sokkal később azonban politikatudományi diplomát szerzett az Aarhusi Egyetemen (a képzés részeként a Harvardon is tanult), illetve kiterjedt katonai tanulmányokat folytatott és átfogó kiképzést kapott. A sportok elkötelezett gyakorlója és támogatója a 2000-es sydney-i nyári olimpiai játékokon találkozott Mary Donaldson ausztrál marketing-tanácsadóval, akivel 2004-ben keltek egybe a koppenhágai székesegyházban, édesanyja által engedélyezett házasságukból négy gyermek született. (Mária királyné és Keresztély koronaherceg, valamint Izabella hercegnő és az ikrek – Vince herceg és Jozefina hercegnő – is támogatásáról biztosította az uralkodót a palota erkélyén, a tizenhat éves Izabella még meg is paskolta édesapja hasát, amikor visszatért az épületbe.) „X. Frigyes király már számos alkalommal helyettesítette a királynőt hivatalos eseményeken, illetve koronahercegként is gyakran mutatkozott a nyilvánosság előtt és látott el protokolláris feladatokat, tehát nem ismeretlen uralkodóként foglalta el a trónt. Emellett számos olyan egyéb feladata, hobbija van, amik révén a dánok könnyen éreznek iránta már most rokonszenvet: Frigyes védnöke a Vöröskeresztnek, a dániai véradóknak, a teniszszövetségnek, a Save the Children nevű szervezetnek, és életre hívója a Royal Run elnevezésű sporteseménynek, amely révén közvetlen, emberi kapcsolatba is tud lépni a programon részt vevő amatőr sportolókkal, vagyis a néppel” – ezt már Jakab Gabriella, Magyarország koppenhágai nagykövete mondta lapunknak. Szerinte a négy nyelven beszélő Frigyesről kialakult kép pozitív, ugyanakkor az elkövetkezendő időszak kérdése, hogy a minden bizonnyal aktívabb uralkodói fellépés és szerepvállalás képessé teszi-e majd őt arra, hogy valóban „a holnap egyesítő királya” legyen. Sokakat az is foglalkoztat, hogy lesznek-e további modernizációs reformjai a nemrégiben „áramvonalasított” intézményben.

Hol a király helye?

„Nem vagyok a monarchia híve, egy köztársasági elnökkel jobban meglennék” – közölte az Új Szóval a nyolc éve Magyarországon élő, középkorú Søs, aki úgy látja, a fiatalokat nem nagyon érdeklik a királyi családok. „Nem hozza lázba őket a dolog, csak a királyi esküvő vagy kerek születésnap, de akkor is csak azért, hogy megnézzék a ruhákat” – részletezte véleményét, hozzátéve, hogy elképzelése szerint II. Margit valódi népszerűsége mögött a nyugdíjkorhatár felé menetelők és az idősek szimpátiája áll. Ezzel szemben több olyan fiatallal és időssel is beszéltünk, akik inkább kedvelik és csodálják az exkirálynőt, mintsem ellen- vagy közömbös érzéseik lennének vele szemben/irányában. „Bár megítélni nem tisztem, de én is így látom, és nem pusztán azért, mert a dánok többsége életének természetes része II. Margit, az emeritus királynő, hanem közvetlensége, nyitottsága, műveltsége és szellemessége miatt is. Művészetek iránti érdeklődése abban is megnyilvánul, hogy számos színházi előadás számára tervezett maga is jelmezt, mint például a tavaly a Tivoli színpadán játszott A diótörő című előadás esetén. Úgy vélem, hogy uralkodása éppúgy mentes volt minden felesleges külsőségtől, mint maga a személyisége, a dánok így könnyen érezhették magukhoz rendkívül közel állónak” – értékelte Jakab Gabriella nagykövet, aki több alkalommal is találkozott a koronás fővel.