Cseh politikus: nem ugyanaz a zsidók deportálása és a szudétanémetek kitelepítése

Prága |

<p>Önkritikával és objektívan kell szemlélni a múltat - jelentette ki Milan Stech,&nbsp;&nbsp;a cseh szenátus elnöke a&nbsp;&nbsp;második világháború zsidó áldozataira való megemlékezésen vasárnap a közép-csehországi Terezínben. &nbsp;</p>

Milan Stech ünnepi beszédében ugyanakkor leszögezte: különbséget kell tenni a nácik által a 2. világháború idején elkövetett háborús bűncselekmények és a szudétanémetek háború utáni kitelepítése között.

"A világháború és a németek azt követő kitelepítése két különböző dolog, amelyeket nemcsak az áldozatok eltérő száma miatt nem lehet összehasonlítani. A kitelepítések idején történt bűncselekmények konkrét egyének tettei, míg a megszállás alatti náci bűncselekmények a német állam hivatalos és átgondolt politikai kampányának a részét képezték" - vélekedett a cseh parlamenti felsőház elnöke. 

Csehország a második világháború idején Cseh-morva Protektorátus néven német megszállás alatt volt. A mintegy három millió csehországi német döntő többsége a háború kitörése előtt támogatta a Szudétáknak nevezett németek lakta határvidékek náci Németországhoz való csatolását. A kitelepítések és a németek ellen elkövetett háború utáni atrocitások áldozatainak számát több ezerre becsülik a történészek. 

A háború után a szudétanémeteket és a szlovákiai magyarokat az akkori csehszlovák rendszer kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította, elvette állampolgárságukat, vagyonukat. A németeket kitelepítették az országból, míg a magyarok kitelepítését a győztes nagyhatalmak 1945 nyarán Potsdamban megtartott konferenciája nem hagyta jóvá. A magyaroktól ezért belső áttelepítésekkel, szlovák-magyar lakosságcserével és reszlovakizációval próbált megszabadulni az akkori csehszlovák állam.   

A Prágától mintegy 30 kilométerre nyugatra fekvő terezíni katonai erődöt 1780-ban II. József osztrák császár alapította, és a poroszok elleni védelemre szolgált. A 2. világháború alatt a nácik koncentrációs tábornak használták. A hozzáférhető adatok szerint összesen mintegy 155 ezer zsidót tartottak ott fogva Európa számos országából, közülük 118 ezer az életét vesztette.     Történelmi dokumentumok szerint a magyar foglyok száma Terezínben mintegy 1100-1200-ra tehető. Nagy többségük nem élte túl a világégést. A terezíni náci koncentrációs tábort a Vörös Hadsereg egységei szabadították fel 1945. május 9-én. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?