Csak a romáknál állunk jobban

Az elmúlt 25 évben ugyan nem készült újabb országos felmérés, de a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a magyarlakta területeken a legnagyobb a munkanélküliség; a magyarok általában kisebb jövedelmet biztosító munkahelyeken dolgoznak; a mezőgazdaságból származó jövedelemért többet kell dolgozni, mert kisebb az állami támogatás; a magyar községeknek mintegy felében nincs magyar iskola, tehát a magyar iskola választása több fizikai és anyagi ráfordítást igényel a magyaroktól; az egyénre és a családra nehezedő anyagi gondok és a szlovák nemzet civilizációs nyomása elnemzetietlenítő hatást gyakorol a magyarokra.

„Területi irodáink munkatársai, és a szövetséget létrehozó társadalmi szervezet tagjai akkor vizsgálták a magyar családok anyagi körülményeit, amikor a leghangosabban támadták a státusztörvényt. Az volt a felmérés célja, hogy megvizsgáljuk: valóban rászorulnak-e a magyar családok az oktatási-nevelési támogatásra, azaz hogy érdemes-e vállalni az emiatt ránk nehezedő politikai terhet és felelőséget” – tájékoztatta lapunkat Pogány Erzsébet, az SzKC hivatalvezetője.

A felmérés több mint 11 ezer olyan magyar családot vizsgált, amelynek legalább egy gyermeke jár magyar óvodába vagy magyar iskolába, és összesen mintegy 27 ezer gyermekre, illetve fiatalkorúra terjedt ki. Kiderült, hogy a vizsgált családoknak a 45 százaléka 2000 lélekszámnál kisebb településen él, ami önmagában is hátrányos helyzet forrása lehet. A családok 16 százalékban az apa munkanélküli és a családok csaknem kétharmadában a családfenntartó alkalmazotti munkaviszonyban van. A legmegdöbbentőbb adatot a családok jövedelmi viszonyai szolgáltatták. A családfenntartók felének a havi jövedelme 10 ezer korona alatt marad és a további 40%-ának a havi jövedelme nem haladja meg a 20 ezer koronát. Ha ezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy a felmért családok 87%-ában a családtagok száma négy vagy több, illetve a családok 78%-ában legalább két gyerek van, akkor nyilvánvaló, hogy a családok zöme a szegénységi küszöbön él. A családok anyagi terheit éppen a magyar iskola választása tovább növeli, mert a megkérdezett családok 31%-ában az alapiskolások, a családok 79%-ában a középiskolások ingáznak, mivel nincs magyar iskola a lakóhelyén. Ez utazási, étkeztetési és ruházkodási többletkiadást jelent a családok számára. „A magyar iskolát választó családok a magyar művelődésért átlagon felüli anyagi áldozatot hoznak” – állapította meg Pogány Erzsébet. Az SzKC szerint a státusztörvényben foglalt oktatási-nevelési és taneszköz-támogatás éppen azokat az anyagi többletterheket lenne hivatott csökkenteni, amelyeket a családoknak a magyar műveltség megszerzésére kell fordítaniuk. „Ezt a támogatást ezért a családoknak, illetve jogosult személyeknek kell eljuttatni, nem lehet címzettje az oktatási intézmény, amelyet az állam köteles a vonatkozó törvény értelmében finanszírozni” – tette hozzá a hivatalvezető. A Csemadokból, a cserkészszövetségből, a pedagógusszövetségből, a szülők szövetségéből és az MKP-ból létrejött szervezet szerint a májusi felmérés egyértelművé tette, hogy a gyermekeiket magyar iskolába járató családok túlnyomó többségének a szociális helyzete indokolttá teszi az olyan személyre mért családtámogatást, amely abban segíti a családokat, hogy gyermekeiket magyar iskolába járathassák. „Ez a támogatás indokolt szolidaritási gesztus és csökkenti a magyar családok hátrányos helyzetét” – olvasható az SzKC közleményében. (ú)